Infostart.hu
eur:
363.1
usd:
313.91
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Munkatárs Eurót számol egy Régi Posta utcai pénzváltóban, Budapesten. A Magyar Nemzeti Bank mai, hivatalos devizaárfolyama szerint 1 Euro 306,58 forintot, a dollár 234,08 forintot ér.
Nyitókép: MTI/Kollányi Péter

Szivárog a magyarok pénze külföldre

Egy év alatt mintegy 4 milliárd eurónyi forintot váltottak át külföldi valutára a háztartások.

Svájci számlák, bécsi Erste, burgenlandi Raiffeisen, szlovák bankok. Ezek régi slágerek, de ha lehet, még jobban futnak, mint régen, és a náluk parkoló pénzek is alaposan meghíztak az utóbbi időben - idézett egy privátbankárt a portfolio.hu. Mint mondta: egész iparág épült a külföldi eurós megtakarításokat kereső magyarokra, részben korábban itthon is sikeres privátbanki tanácsadók részvételével.

A portál ehhez még hozzáteszi, hogy a kevésbé tehetősek körében a Revolut-számlák a népszerűek, valamint, a külföldi, főleg amerikai részvények, a kriptodevizák és az arany.

A külföldi eszközök népszerűségének növekedéséről árulkodnak a jegybanki statisztikák is. Az MNB előzetes pénzügyi számlák adatai alapján az idén március végén 7173 milliárd forintnyi pénzügyi eszközt tartott a magyar lakosság külföldön, ebben azonban a külföldi céges érdekeltségek értéke is benne van. Ha csak a megtakarításokat nézzük,

az említett összeg kétharmadát, 4717 milliárd forintot tettek ki azok az eszközök, amelyek külföldi valutában, bankbetétben vagy értékpapírban hevertek az első negyedév végén,

és devizabelföldi magánszemély volt a tulajdonosuk.

Míg korábban a magyar háztartások megtakarításainak bőven a 80 százaléka feletti része volt hazai forint megtakarításban, ez mára 78%-ra csökkent. Ez még nem egy jelentős elmozdulás, viszont ha megnézzük a tranzakciós adatokat is, a tavalyi évre visszatekintve már földcsuszamlásszerű változásokat láthatunk - írja a portál.

Számítások szerint tavaly összesen nettó 870 milliárd forintnyi tőke áramlott külföldi eszközökbe,

616 milliárd forint pedig belföldi deviza eszközökbe, miközben a hazai forinteszközök mindössze 269 milliárd forinttal gyarapodtak ugyancsak tranzakciós alapon. A második félévben csúcsosodtak ki igazán a különbségek: akkor 615 milliárd forint ment külföldi eszközbe, 351 milliárd pedig belföldi devizába, 667 milliárd forint viszont távozott a magyar forinteszközökből, természetesen nemcsak a devizára való átváltás, hanem részben valószínűleg ezen megtakarítások felélése hatására is.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila az Arénában: van részletes szakmai magyarázat a paksi szivattyúproblémára, és van megoldás is

Aszódi Attila az Arénában: van részletes szakmai magyarázat a paksi szivattyúproblémára, és van megoldás is

Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt, az üzemidő-hosszabbításról szóló döntés óta pedig nem volt elég idő egy ekkora beruházás kivitelezésére – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a BMGE természettudományi kari dékánja mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Energiakrízis: Magyar Péter megtette a várva várt bejelentést

Energiakrízis: Magyar Péter megtette a várva várt bejelentést

A Duna vízállása jelenleg 13 centiméterrel haladja meg a vasárnapi mélypontot, a Paksi Atomerőmű egyik blokkja stabilan üzemel - jelentette be Magyar Péter. A következő napokban további 20 centivel áradhat a Duna, de a javulás csak átmenetinek ígérkezik, jövő héten megint izgulhatunk Paksért. A miniszterelnök délben azt is megismételte: mától nincs szükség az önkéntes fogyasztáscsökkentésre. Cikkünkben percről percre követjük a magyar hőség- és energetikai helyzet fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×