Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Munkatárs Eurót számol egy Régi Posta utcai pénzváltóban, Budapesten. A Magyar Nemzeti Bank mai, hivatalos devizaárfolyama szerint 1 Euro 306,58 forintot, a dollár 234,08 forintot ér.
Nyitókép: MTI/Kollányi Péter

Szivárog a magyarok pénze külföldre

Egy év alatt mintegy 4 milliárd eurónyi forintot váltottak át külföldi valutára a háztartások.

Svájci számlák, bécsi Erste, burgenlandi Raiffeisen, szlovák bankok. Ezek régi slágerek, de ha lehet, még jobban futnak, mint régen, és a náluk parkoló pénzek is alaposan meghíztak az utóbbi időben - idézett egy privátbankárt a portfolio.hu. Mint mondta: egész iparág épült a külföldi eurós megtakarításokat kereső magyarokra, részben korábban itthon is sikeres privátbanki tanácsadók részvételével.

A portál ehhez még hozzáteszi, hogy a kevésbé tehetősek körében a Revolut-számlák a népszerűek, valamint, a külföldi, főleg amerikai részvények, a kriptodevizák és az arany.

A külföldi eszközök népszerűségének növekedéséről árulkodnak a jegybanki statisztikák is. Az MNB előzetes pénzügyi számlák adatai alapján az idén március végén 7173 milliárd forintnyi pénzügyi eszközt tartott a magyar lakosság külföldön, ebben azonban a külföldi céges érdekeltségek értéke is benne van. Ha csak a megtakarításokat nézzük,

az említett összeg kétharmadát, 4717 milliárd forintot tettek ki azok az eszközök, amelyek külföldi valutában, bankbetétben vagy értékpapírban hevertek az első negyedév végén,

és devizabelföldi magánszemély volt a tulajdonosuk.

Míg korábban a magyar háztartások megtakarításainak bőven a 80 százaléka feletti része volt hazai forint megtakarításban, ez mára 78%-ra csökkent. Ez még nem egy jelentős elmozdulás, viszont ha megnézzük a tranzakciós adatokat is, a tavalyi évre visszatekintve már földcsuszamlásszerű változásokat láthatunk - írja a portál.

Számítások szerint tavaly összesen nettó 870 milliárd forintnyi tőke áramlott külföldi eszközökbe,

616 milliárd forint pedig belföldi deviza eszközökbe, miközben a hazai forinteszközök mindössze 269 milliárd forinttal gyarapodtak ugyancsak tranzakciós alapon. A második félévben csúcsosodtak ki igazán a különbségek: akkor 615 milliárd forint ment külföldi eszközbe, 351 milliárd pedig belföldi devizába, 667 milliárd forint viszont távozott a magyar forinteszközökből, természetesen nemcsak a devizára való átváltás, hanem részben valószínűleg ezen megtakarítások felélése hatására is.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×