Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

A magas kamatok a komplett lakáspiacot lebénították - elemző

Tavaly legfeljebb 129 ezer lakóingatlan cserélt gazdát Magyarországon.

Nyomot hagyott a korábbi évekhez képest kedvezőtlenebb gazdasági környezet, ezen belül a magasabb kamatkörnyezet a lakáshitelezési piacon - közölte az ingatlan.com a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatain alapuló összeállításában kedden.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, becslésük szerint tavaly legfeljebb 129 ezer lakóingatlan cserélt gazdát Magyarországon, miközben a használt vagy új lakás vásárlására folyósított lakáshitelek száma megközelítette az 54 ezret. Vagyis a lakásvásárlások 42 százalékánál támaszkodtak részben hitelre a vevők. Miközben 2015-től 2020-ig fokozatosan nőtt ez az arány, 37 százalékról 51 százalékra, 2021-ben pedig 50 százalékot tett ki.

Mindezek alapján a lakáshitelezés lakáspiaci forgalomra gyakorolt hatásáról Balogh László a közleményben megjegyezte, 2022-ben majdnem tíz százalékponttal csökkent a lakásvásárlást hitelből finanszírozók aránya, ami magyarázatul szolgálhat az eladó lakások iránti kereslet és az adásvételek számának visszaesésére.

Arra is kitértek, hogy tavaly az első félévben a lakóingatlan-vásárlásra folyósított kölcsönök száma meghaladta a 31 ezret, ami 22 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A második félévben viszont már

kevesebb mint 23 ezer lakáshitelt folyósítottak a bankok, ami 44 százalékos visszaesést jelentett éves szinten.

Balogh László szerint egyelőre nehéz megmondani, pontosan mikor kaphat újabb lendületet a lakáspiac, mert a kérdésre leginkább a kamatkörnyezet adhat pontos választ. A lakáshitel-felvételi kedv élénküléséhez ugyanis iparági tapasztalatok alapján arra van szükség, hogy a lakáshitelkamatok 6-7 százalékos szintre vagy az alá süllyedjenek. Ezzel párhuzamosan pedig az ingatlanpiaci forgalom és az adásvételek száma is erősödne - olvasható az ingatlanhirdetési portál közleményében.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×