Azzal párhuzamosan, hogy sorra jelennek meg a versenytársai Ázsiában, Kína kezd egyre inkább lassulni is – fogalmazott Horváth Csaba Barnabás, a Danube Institute vezető kutatója, aki mindennek hátterében négy fő tényezőt lát.

1. Kínában rekordot döntött a népességcsökkenés – olyannyira, hogy idén (az ENSZ számításai szerint akár áprilistól) már India büszkélkedhet majd a világ legnépesebb országa címmel –, ami kevésbé hajtja a gazdaságot, és idővel a nyugdíjak terén is nagy terhet fog jelenteni.
2. A viszonylagosan magas kínai bérszínvonal, ami miatt azok a befektetők, amelyek még kifejezetten olcsó munkaerőt keresnek, más országok – India, Indonézia, Banglades, Vietnam – irányába fordulnak.
3. A jelenlegi elnök, Hszi Csin-ping centralizációs lépései a gazdaságot is erősen érintették; különösen a manapság húzóágazatnak tekinthető techszektorral szemben lépett fel, ami nem kedvez a vállalkozói réteg beruházói kedvének.
4. Az Egyesült Államok, felismerve a rá nézve veszélyes mértékű kölcsönös gazdasági függőséget Kínával, szankciókat léptetett életbe a félvezetők terén a kínai techszektorral szemben.

A másik oldalon viszont India, bár jó húsz év lemaradásban van, egyre gyorsabban növekszik, így aztán

Kína súlya ettől az évtizedtől csökkenni kezd Ázsiában

– nyomatékosította a Danube Institute vezető kutatója. Pontosabban relatív súlya, vagyis az, hogy mekkora szelet jut nekik az ázsiai egész tortából, amely egyébként folyamatosan növekszik. „Csak azon belül a kínai szelet kevésbé” – hangsúlyozta a szakértő.

Katonai dominancia

Horváth Csaba Barnabás szerint az továbbra is vitathatatlan, hogy Ázsiában Kína a legnagyobb katonai hatalom. Ezt erősítendő 2030-ra háromról ötre tervezi emelni repülőgép-hordozói számát. Ugyanakkor két riválisa, India és Japán szintén négyre duzzasztaná a tengeri haderő ezen illusztris elemét, tehát láthatóan beindult egyfajta verseny.

A Danube Institute vezető kutatója arra is kitért, hogy bár a Kínával szembeni, 2017 óta működő, az Egyesült Államok, Kanada, India és Ausztrália alkotta úgynevezett Quad (Quadrilateral Security Dialogue; magyarul Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd, röviden: Négyes) együttműködése évről évre szorosabbá válik, Ázsia súlya összességében továbbra is növekszik a nyugati világgal szemben. Mindez szerinte egy olyan irányt jelez, ahol nem Kína fog előlépni egyeduralkodóvá az USA visszaszorulásával, hanem egy többpólusú rendszer fog kialakulni, amiben kevésbé lesz egy olyan kiemelkedő hatalom a világban, amire azt lehet mondani: ő az első.

Hozzátette azt is, hogy

az amerikai–kínai rivalizálás közepette India, Japán és Indonézia is kezd a nevető harmadikként előlépni,

hiszen az USA egymagában már nem volna képes Kínát visszaszorítani, de azért, hogy mégis ellensúlyozza, ezeket az országokat támogatja a nagy- és középhatalmi ambícióik kiteljesítésében.

„Amivel ők, köszönök szépen, élnek és kiépítik a saját regionális birodalmaikat úgy, hogy szemben Kínával, amit az USA megpróbál visszafogni, ők még hátszelet is kapnak” – fogalmazott Horváth Csaba Barnabás.