Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Dubravka Dedovic szerb bányászati és energiaügyi minisztert 2023. április 20-án.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Új kőolajvezeték építését tervezi a magyar kormány

Szerbiával közösen, júniusban írhatják alá a megállapodást.

Új kőolajvezeték építését készíti elő Magyarország és Szerbia az ellátásbiztonság erősítése érdekében, zajlanak az egyeztetések a beruházásról, amelyről júniusban írhatják alá a megállapodást – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető a Dubravka Dedovic szerb energiaügyi miniszterrel közös budapesti sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy az ukrajnai háború miatt Európa súlyos kihívásokkal néz szembe az energiaellátásban, és a szakértők szerint rendkívül nehéz lesz a felkészülés a következő télre.

Rámutatott, hogy

a tavalyinál 60 milliárd köbméterrel kevesebb orosz földgáz lesz elérhető az európai piacon,

a kínai gazdaság újranyitása nyomán jelentősen megnőtt a kereslet, az LNG-kacapitások pedig egyelőre nem épültek ki olyan mértékben, hogy ki tudják váltani a kieső mennyiséget.

"Mi, magyarok továbbra is fizikai és nem ideológiai kérdésként tekintünk az energiabiztonság ügyére, és ezért a jól működő, bejáratott, megbízható forrásokat egészen biztosan nem fogjuk feladni" - húzta alá.

Majd a mostani tárgyalások kapcsán hangsúlyozta: "a magyar-szerb stratégiai energia-együttműködés az egyik garancia arra, hogy Magyarország ellátása a következő időszakban is biztonságban lesz".

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a megbízható tranzitországnak számító Szerbia felől napi 9-15 millió köbméter földgáz érkezik hazánkba a Török Áramlat vezetéken keresztül, és a szomszédos állam az Azerbajdzsánból vásárolni kívánt mennyiségeknek is az egyik lehetséges szállítási útvonala.

Magyarország ezért érdekelt a szerbiai belső hálózat fejlesztésében, ezt európai kérdésnek tekinti, és ezért elvárja, hogy az Európai Unió finanszírozza mindazokat a térségbeli infrastruktúra-fejlesztéseket, amelyek lehetővé teszik Közép-Európa hozzáférését alternatív forrásokhoz.

Közölte, hogy

megszületett a keretmegállapodás arról, hogy Magyarország idén is 500 millió köbméter földgázt fog tárolni Szerbiának a hazai tárolókban.

Emellett az MVM és a Srbijagas közös vállalatot hoz létre hamarosan, amely közös földgázkereskedelmi tevékenységet fog végezni, így erősítve a két ország jelenlétét a közép-európai energiapiacon - tudatta.

A miniszter ezt követően bejelentette, hogy Magyarország és Szerbia új kőolajvezeték építését készíti elő Algyő és Újvidék között, ami hozzá fog járulni mindkét állam ellátásbiztonságának javításához. Mint mondta, a Mol és a Transnafta között folynak az egyeztetések a beruházásról. Az erről szóló szerződést a júniusra tervezett szerb-magyar kormánycsúcson írhatják alá - tette hozzá.

Illetve üdvözölte, hogy menetrend szerint halad az új határkeresztező villamos energiavezeték építése, amely a szállítási kapacitás megduplázását fogja eredményezni és várhatólag 2028-ra fog elkészülni, a következő feladat pedig a határkeresztező pont kijelölése.

"Ez erősíteni fogja a függetlenségünket a nemzetközi villamos energiapiac néha teljesen eszement változásaitól" - fogalmazott.

"A szoros szerb-magyar energiaügyi együttműködés nagy biztonságot ad mindkét fél számára (...) Ez az egyik legsikeresebb területe a stratégiai partnerségünknek, amely jól láthatóan sok fontos eredményt hozott eddig is" - összegzett.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×