Az elmúlt években Németország mindinkább a megújuló energiák felé fordult, de mivel ezekből nem tudják fedezni a szükségleteket, ezért ha ez a trend folytatódik, akkor jelentős részben továbbra is importból, illetve a lignitfelhasználás növelésével lehet csak megoldani az ország áramellátását – mondta Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

2002-ben még Gerhard Schröder kormány döntött úgy, hogy húsz év alatt kivezetik az atomenergiát és a helyét megújuló forrásokkal töltik be - emlékeztetett Litkei Máté. Ám - mint mondta- valójában, ám a 2010-es évek elejéig mindössze három reaktort állítottak le. Aztán a fukusimai atomkatasztrófa újabb lökést adott ennek a folyamatnak és Angela Merkel kormánya úgy határozott, hogy fölgyorsítja a nukleáris energia kivezetését a német energiamixből.

Már csak azért is szükség volt erre, mert egyrészt

a német társadalomban is nagy volt az atomenergia elutasítottsága,

másrészt a sajtó is komoly nyomást gyakorolt a kormányra, hogy mielőbb zárja be a reaktorokat. Ez a folyamat zárult le év április 15-én, amikor az utolsó három atomreaktort is leállították.

A Klímapolitikai Intézet igazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már egyre kevesebb német ellenzi a nukleáris energiát. Míg 2016-ban a közvélemény több mint hatvan százaléka elutasította az atomerőműveket, addig ez az arány ma már alig húsz százalék. A közvélekedés megváltozása azonban egyáltalán nem elegendő az atomreaktorok újraindításához.

Egy ilyen erőmű ugyanis nagyon bonyolult üzem,

ha leállítják, akkor hosszadalmas eljárások sora kell ahhoz, hogy újból működhessen.

Ráadásul a korábban meghirdetett atomellenes politika miatt az erőművekben dolgozó szakemberek többsége is máshol keresett munkát. Így még ha meg is lenne a politikai akarat az atomerőművek újraindítására, akkor sem biztos, hogy találnának ehhez elegendő, képzett szakembert.

Ellenben Litkei Máté szerint máris vannak arra utaló jelek, hogy a német politikai vezetés újból az atomenergia felé fordul. Például Bajorország miniszterelnöke azt kérte: úgy módosítsák a szövetségi törvényt, hogy az egyes tartományok saját maguk dönthessenek az atomerőművek üzemeltetéséről. A német energiapolitikában törésvonalak rajzolódnak ki, amit az is jelez, hogy az atompártiak egyre hangosabbak.