Januárban a külkereskedelmi mérlegben 413 milliós hiány alakult ki - derül ki a KSH felülvizsgált adataiból. Az előzetes hiányadat 165 millió euró volt, vagyis igen jelentős mértékben romlott a második adatközlésig a hiányszám.

Az idén januárban a kivitel volumene 9,0, a behozatalé 11 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A passzívum 413 millió euró volt, az egyenleg 170 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest. (Cikkünk a KSH jelentéséről a további adatokkal itt olvasható.)

Ennek a jelentős romlásnak számszakilag az az oka, hogy a KSH nagyon jelentősen felfelé korrigálta az importadatot, míg az exportot csak minimális mértékben emelte - mutatott rá Madár István, a Portfolio elemzője.

"Ez mindig megtörténik: a KSH előzetes adatközlése után körülbelül három héttel érkezik a részletesebb adatközlés, és ilyenkor jellemző, hogy változnak a számok, párhuzamosan azzal, hogy több információja lesz a statisztikai hivatalnak. És többnyire a romlás irányába is szoktak változni, tehát az importot szokta jobban emelni utólag a KSH, ám most a módosítás mértéke nagyobb lett a megszokottnál, ezért lett két és félszer nagyobb a hiányadat az előzetesnél" - mondta a szakértő.

Emiatt egy kicsit

"újra kell írni" a külső egyensúlyról alkotott képünket, hiszen mindeddig úgy tűnt, hogy megtörtént a fordulat, elindult a javulás útján az árumérleg, miután a decemberi és a januári előzetes adat is kedvezőbb volt, mint az egy évvel korábbi.

Ez alapján úgy tűnt, hogy az energiaárak gyors esése végre meghozza azt a kívánatos hatást, hogy az energiaimport-számlánk zsugorodásával javulni tud a külső egyensúlyunk.

"Ehhez képest most nem beszélhetünk éles fordulatról, hanem inkább olyan kép alakul ki a legutóbbi két hónap alapján, hogy megállt ugyan a körülbelül egy évig tartó, nagyon intenzív külső egyensúlyi romlás, ugyanakkor ez egyelőre még nem fordult át érdemi javulásba" - értékelt Madár István.

A javuláshoz alapvetően három dolog járulhatna hozzá:

• az export folyamatos növekedése,
• az energiaár csökkenése,
• a gazdaság importigényének csökkenése (a magasabb energiaárak visszafogják a fogyasztást, a gazdaság lassulása visszaveti az importigényt).

A probléma az utóbbi hónapok tendenciája alapján az, hogy a kiviteli teljesítmény most már nem nagyon nőtt, a behozatal volumene összességében nem csökkent, vagyis egyetlen mérséklő tényező maradt, ez pedig az energiaár esése.

Ez meg is történt, hiszen az őszi hónapokban ilyen 2,3 milliárd eurós energiaszámlája volt havonta Magyarországnak, ami december-januárra leesett 1,6 milliárd euróra. Csakhogy Madár István szerint úgy tűnik, hogy

önmagában ez az egyetlen tényező még kevés volt ahhoz, hogy látványos egyensúlyi fordulat következzen be.

A módosított, 413 millió eurós hiányadat elég kiugró, minden idők második legnagyobb külkereskedelmi hiánya volt januárban.

"Ugyanakkor mégis azt várjuk, hogy a következő hónapokban fog tudni javulni a külső egyensúly, hiszen januárban még 120 euró körüli gázárat fizetett az ország, a két hónappal korábbi - nagyjából novemberi - tőzsdei gázár jelentheti az orosz gázszerződés alapját, ugyanakkor a gáz átlagára mostanra lecsökkent 40 euróra. Ha tehát ez a márciusi közel 40 eurós piaci gázár lesz az alapja például a májusi külkereskedelmi mérlegnek, akkor optimisták lehetünk azzal kapcsolatban, hogy a következő hónapokban ez a javuló tendencia meg tud erősödni, és nem egyszerűen csak a romlás megállásáról, hanem valóban egy érdemi javulásról is beszámolhatunk" - értékelt az elemző.