A korlátozások hónapjaiban jelentős mértékben növekedett a hobbikertészek aránya, kiváltképp az Egyesült Államokban. Az amerikai lakosság 5-6 százaléka kezdett el a járvány időszakában kertészkedni, de a háztáji kertészettel foglalkozók aránya Európa-szerte is 10 százalékkal emelkedett.
A jelenség hátterében több ok is meghúzódik – mondta Németh Viktória. A korlátozások már önmagában is „rákényszerítették” az embereket arra, hogy valamilyen elfoglaltságot találjanak maguknak, de persze az élelmiszerláncok sérülékenysége is közrejátszott,. Végül tovább fokozta az árnyomást az energiaválság. Az élelmiszer-drágulás tartóssá válása pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kiskertben vagy balkonládában termesztés ne csak egy hóbort legyen – fogalmazott.
Különösen érdekes, hogy a környezetvédelmi megfontolások mentén a 18–34 éves korosztály körében volt azoknak a legnagyobb aránya – az Egyesült Államokban végzett felmérések alapján 65 százalék –, akik elkezdtek kertészkedni – ismertette az Oeconomus senior kutatója.
Németh Viktória szerint a kertészkedés anyagilag is megéri. Mint mondta, a háztáji gazdálkodás voltaképp egyfajta befektetési forma, hiszen
körülbelül egy-másfél havi élelmiszerköltség megspórolására alkalmas,
ami számszerűsítve azt jelenti, hogy egy dollárnyi befektetéssel akár nyolc-kilenc dollárnyi élelmiszerhozam is elérhető. Ugyanakkor a közösségi kertek globális élelmezési problémák enyhítésére is szolgálhatnak – hangsúlyozta. Felmérések szerint, ha az amerikai városi parkok gyepesített részeinek akár csak 10 százalékát úgynevezett permakultúrás művelés alá vonnák, akár kétmillió ember élelmezése is megoldható lenne.
Németh Viktória a magyarországi trendeket illetően elmondta: egy hosszas lefelé menő pályát követően 2016-ban már csupán a földterületek egy százaléka tartozott háztáji művelés alá és 200 ezernél is kevesebb háztartás foglalkozott ilyen tevékenységgel. Ugyanakkor a 2020-as években hazánkban is fordulat következett be: több kormányzati program is született az elmúlt években, támogatandó a háztáji gazdálkodást, nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is. Ezek céljai között szerepelt a társadalmi integráció, valamint egyes vidéki települések félzakóztatása, de a gyermekek egészséges életmódra nevelése is előtérbe került.
A témáról bővebben itt olvashat.