Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Memory loss due to dementia. Senior man losing parts of head  as symbol of decreased mind function.
Nyitókép: SIphotography/Getty Images

Az iskolába járás hasznos az elbutulás ellen, de nem úgy, ahogy eddig gondoltuk

Számos faktor hozzájárulhat ahhoz, hogy a kognitív hanyatlás rizikója kisebb legyen: a munkakör és a kereset mellett ezek közt megtalálható az is, hogy mennyit jártunk iskolába.

Több mint hétezer amerikai felnőtt adatainak elemzése alapján a fenti tényezők magyarázatot adnak az 54 éves korig elveszített kognitív képességekben mutatkozó különbségek közel 40 százalékára. Az iskolai végzettség, különösen az, hogy valaki felsőfokú tanulmányokat végzett-e, jelentette a legnagyobb különbséget az olyan kognitív képességek megtartásában, mint a memória, az ítélőképesség és a koncentráció – írja az NBC News.

A kutatók a Michigani Egyetem egészségügyi és nyugdíjazási kutatásának adatait elemezték: ebben több mint 20 éve követnek nyomon több mint 20 ezer résztvevőt. Áttekintették a résztvevők jövedelmére, foglalkozására és iskolai végzettségére vonatkozó információkat, valamint olyan személyes adatokat, mint a családi állapot, vallás, depresszió és kognitív képességek, továbbá a testtömegindex, az aktivitási szint, a dohányzás története és más fizikai egészségi adatok.

A végső elemzés egy 7068 felnőttből álló csoport adataiból származik: 1996-ban 54-65 éves személyeket vizsgáltak meg akkor, illetve húsz év múlva.

A tanulmány társszerzője, Hui Zheng szociológiaprofesszor szerint a főiskolai diplomával rendelkezők azért teljesítenek jobban kognitív szempontból az ötvenes éveikben, mert nagyobb valószínűséggel végeznek olyan munkát, amelyben használniuk kell agyukat.

"Akinek olyan munkája van, amely szellemileg stimuláló, az szerencsés, mert állandóan használja az agyát.

Minél több mentális kihívás van a munkában, annál jobb"

– tette hozzá.

Nemcsak a diploma vezethet a kognitív hanyatlás megelőzéséhez: egy új hobbi vagy a nyelvtanulás szintén frissen tudja tartani az agyat. A genetikai hatásával a tanulmány nem foglalkozott, de ennek szintén jelentős szerepe lehet a kognitív funkciók megtartásában. Korábbi kutatások azt már kimutatták, hogy az oktatás, a háztartás vagyona és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés összefügg az agy ellenálló képességével.

Jó hír, hogy az 54 éves korban a kognitív képességek elvesztésében mutatkozó különbségek akár 40 százalékát is befolyásolják olyan tényezők, amelyeket az emberek többnyire kontrollálni tudnak – mondta Thomas Wisniewski neuropatológus az eredmények kapcsán.

A friss tanulmány szerint az életmódbeli tényezők – például az egészséges testsúly fenntartása, a dohányzás elkerülése és az erőteljes testmozgás – kevéssé befolyásolják a kognitív hanyatlás mértékét 54 éves kor után. Wisniewski, aki nem vett részt a tanulmányban, azonban nincs meggyőződve arról, hogy "semmit sem lehet tenni ellene".

"Ez klinikusként szerzett tapasztalataim szerint nem igaz, és más tanulmányok sem ezt mutatják" - mondta.

Szerinte a kognitív hanyatlás lassítása szempontjából a fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás rendkívül hasznos lehet.

"Ami jó a szívnek, az jó az agynak is" – mondta Wisniewski.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×