Infostart.hu
eur:
376.16
usd:
319.25
bux:
126881.94
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Facebook/ Raiffeisen Bank

Nehezen vonulnak ki a nyugati bankok Oroszországból

Csaknem egy évvel az orosz-ukrán háború kezdete óta néhány nyugati banknak sikerült elhagynia Oroszországot. Mások a jelentős veszteség ellenére is úgy döntöttek, hogy megtartják az országban lévő üzleteiket.

Egy tavalyi jogszabály szerint a "barátságtalan" országokból származó külföldi tulajdonosok nem köthetnek üzleteket az orosz elnök jóváhagyása nélkül. Az érintett vállalatok listáján 45 olyan bankcsoport szerepel, amelynek leányvállalatai vannak Oroszországban.

Egy Financial Timeshoz közel álló bennfentes forrás szerint van néhány nagyon befolyásos orosz, akik szoros kapcsolatban állnak a Kremllel, és megpróbálják befolyásukat felhasználni arra, hogy ezeket az egységeket elragadják a menekülő külföldiektől.

"A helyzet nagyon képlékeny, és a szabályok nem igazán egyértelműek"

– tette hozzá egy másik.

A Portfolio.hu azt írja, hogy az osztrák Raiffeisen Bank International a legnagyobb kitettséggel bíró külföldi bank Oroszországban, amelyet a korlátozás érint. "Ez volt életem egyik legsokkolóbb napja" – mondta Hannes Mösenbacher, a Raiffeisen kockázati igazgatója a háború kezdetét jelentő tavaly február 24-ei napról.

A Raiffeisen leányvállalata a legnagyobb a Kreml listáján: 4,2 millió ügyféllel és 9400 alkalmazottal rendelkezett a háború előestéjén. A banknak még ki kell találnia, hogyan fog kivonulni Oroszországból.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

A klímaváltozás üteme a tudomány szerint rég nem kérdés, a valódi gond az, hogy a politikai válaszok gyakran egy „alternatív valóságban” születnek – erről beszélt a Planet Budapest 2026-on Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Szerinte a másfél fokos cél tartása már irreális, így az alkalmazkodás kerül a középpontba, miközben a globális energiafelhasználásban nem látszik érdemi szerkezetváltás, és a nehézipar dekarbonizációja továbbra is megoldatlan. Az agráriumban a következmények már kézzelfoghatók: Kovács Gergely Péter szerint az aszály nálunk nem kivétel, hanem új átlag, Hadászi László pedig drasztikus technológiai váltásról beszélt a földeken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×