A rosszindulatú tevékenységek mellett a hagyományos üzemzavarok hatásai jelentik a legfontosabb kiberbiztonsági kockázatot a pénzügyi intézmények számára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új kiadványa szerint.

A jegybank közleményében ismerteti, a jelentés szerint a hazai pénzügyi rendszer biztonságosan működik, ezért a tényleges kibertámadások, jellemzően az adathalászat különböző formái főként az ügyfeleket célozzák. Fontos tanulság, hogy a pénzügyi intézmények számára kiberfenyegetést jelentő nemzetközi hatások néhány hónapos késéssel megérkeznek Magyarországra is. Érdemes ezért figyelni és ezek alapján előkészíteni a hazai védekezést - írták.

A megfigyelt időszakban regisztrált incidensek döntő többséges (70 százaléka) hagyományos értelemben vett kisebb üzemzavar volt a magyarországi pénzügyi intézményeknél. A második legnagyobb arányban (23 százalék) a rosszindulatú tevékenység/visszaélés volt mérhető, míg ezekhez képest jóval kisebb arányt tett ki a szándékos fizikai támadások (elvesztett/ellopott IT-eszközök, 3 százalék), illetve a kimaradások, szünetek (1 százalék) mértéke.

A jelentést bő egy éves projekt előzte meg, amelynek keretében az Európai Bizottság strukurálisreform-támogatási főigazgatósága pályázati támogatásával 2022. február 1. és június 31. között a jegybank egy pilot programban gyűjtötte össze és elemezte a részletes incidensadatokat. Az elemzéshez szükséges információkat 39 felkért intézmény (közte 5 bank, 12 biztosító és 10 pénztár) szolgáltatta.

A magyar pénzügyi szektor kiberfenyegetettségi térképe 2022 címmel megjelent, a továbbiakban évente egyszer megjelenő kiadványában a jegybank a pénzügyi piacok szereplőit érintő kiberbiztonsági fenyegetések főbb trendjeit, illetve a hazai pénzügyi szereplőknél tapasztalt konkrét incidenseket mutatják be. Ez a kiadvány az első magyar vonatkozású, átfogó elemzés a kiberfenyegetettségekről - hangsúlyozták.