eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Liquified Natural Gas Floating Storage Unit (LNG FSU) Moored to the Jetty.
Nyitókép: Felix Cesare/Getty Images

Megtalálják az utat az orosz energiahordozók Európába

A szankciók ellenére a tagállamok addig importálják az orosz gázt és olajat, amíg csak lehet.

„Azt láthatjuk, hogy az európai ipar, mint egy szomjazó a sivatagban, az utolsó pillanatig felvásárol minden energiahordozót, amit csak tud” – nyilatkozta a Magyar Nemzet megkeresésére Tóth Máté energiajogász, a Magyar Energetikai Társaság (MET) elnökségi tagja azzal kapcsolatban, hogy a Moszkvával szemben kivetett szankciók ellenére továbbra is érkeznek orosz energiahordozók Európába.

„A gáz még jöhet, arra nincs szankció, bár jelenleg úgy néz ki, hogy lesz rá ársapka” – fogalmazott a szakértő arra utalva, hogy a piaci logikát követve egy felső árkorlátozás bevezetése a kínálat visszaesését hozhatja. „Amikor Spanyolországba három hete cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezett, egész Európa ünnepelt, végül kiderült, hogy az is orosz volt. Mert az az olcsó, az iparnak pedig minden mennyiségre szüksége van. Tehát amit most még meg tudnak venni bármilyen forrásból, azt felvásárolják, még ha az rosszallással és kommunikációs magyarázkodással is jár” – tette hozzá.

Emlékezetes, az orosz kőolajjal szemben június 3-án született szankció. Az uniós határozat tilalmat rendelt el a nyersolajra és a kőolajtermékekre, amik Oroszországból származnak, vagy amiket Oroszországból exportálnak. A dokumentum átmeneti időszakokról is rendelkezik, amik a tengeri kőolaj esetében az azonnali piaci tranzakciók és a meglévő szerződések esetében hat hónapig, míg a kőolajtermékek tekintetében nyolc hónapig tartanak.

Tóth Máté szavai szerint

tudatosan nem hagytak a szankciókban kiskapukat, persze ennek ellenére lehetnek benne hibák, de azokat inkább az élet alakította ki.

Példaként megjegyezte, hogy a litvánok 45 százalék orosz olajat adnak a saját olajuhoz, ami 55 százalékos túlsúllyal már litvánnak számít. „Persze lehet, hogy az az eredetileg litván olaj is inkább orosz volt, de elévülési időn túl” – jegyezte meg.

Az energiajogász az olajtermékek kapcsán India szerepét emelte ki, ami konkrétan arra kezd szakosodni, hogy ő dolgozza fel a nyers orosz olajat, és ezeket a feldolgozott kőolajszármazékokat értékesíti tovább Európa fele. „Persze lényegében ez is orosz olaj, de feldolgozott indiai terméknek minősül a hozzáadott érték miatt” – magyarázta a szakember.

A MET elnökségi tagja szerint – a már említett türelmi idő miatt – most még teljesen legálisan lehet az orosz olajat így felhasználni, ám később

az ilyen jogsértések „komoly retorziókat” jelentenek majd.

A szakértő úgy látja, a következő két-három évben rengeteg új nyersanyagszállító-útvonal fog kiépülni „keresztül-kasul”, és amíg Európa az orosz gáz alternatíváját keres, addig egyrészt Oroszország sem „pihen”, hiszen a Kínába áramló gázvezeték-rendszerét fejleszti, másrészt az Európa és Oroszország közé „ékelődött” országok a tranzitszerepüket keresik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×