Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels.com

Már korábban figyelmeztettek: túl sok a napelem Magyarországon, nehéz a kiszabályozás

A szakértők már hónapok óta beszéltek arról, hogy a magyarországi villamosenergia-hálózat nem bírja el az egyre növekvő mennyiségű visszatáplálást. Legalábbis a jelenlegi állapotában. Években mérhető stagnálás jöhet.

A magyar energiahálózat ennyi napelem által termelt energiát már nem képes befogadni, ezért felfüggesztik a betáplálást – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

"A betáplálást felfüggesztjük azokra, akik ezt követően fognak napelemet felszerelni és az igényeiket sem adták be. Aki napelemet telepít, az a saját háztartásában tudja felhasználni az energiát, így egyszerűbb az eljárás, mert nem kell a szolgáltató engedélye. A napelem által megtermelt energiát közvetlenül a háztartás használhatja fel, ez kevesebb bürokráciával is fog együtt járni, és

ha az európai uniós forrásokból a hálózatfejlesztés megvalósul, akkor utána a betáplálást is lehetővé fogjuk tenni"

– mondta Gulyás Gergely, és hozzátette, a háztartásoknál ez a megtérülést lassítja, hiszen a megtermelt energiát tárolni kell.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter júniusban a GreenTech Zalaegerszeg rendezvényen arról beszélt, hogy Magyarország törvényben rögzítette 2050-re teljes klímasemlegességet ér el.

"Itt azt a célt tűztük ki, hogy 2030-ra legyen hat gigawatt telepített naperőmű-kapacitásunk, a jó hír meg a rossz hír egyben az, hogy ez két éven belül rendelkezésre áll és 2030-ban tizenkét gigawatt lesz. Ez a szám feladatokat is jelent, hiszen ha ilyen nagyságrendű telepített kapacitásunk van, de nem tudjuk tárolni, illetve nem tudjuk kiegyenlíteni, akkor az a rendszer működését eléggé megnehezíti" – mondta a miniszter.

Batta Gergő, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. operatív vezérigazgató-helyettese az InfoRádió EnergiaVilág című magazinműsorában már februárban arról beszélt, hogy

a napelemekből a rendszerekbe becsatolt energia jóval nagyobb, mint amire korábban számítottak.

"Nem biztos, hogy ezt ilyen ütemben fogjuk tudni kiszolgálni, lehet, hogy majd kell egy átmeneti időszakot teremteni, amikor ezt egyfajta stagnálásként kell tudomásul vennünk. A fejlesztések, amit egyébként a stratégia is megjelölt, lehet, hogy tartanunk kell majd a beépítésben két-három éves szünetet, és meg kell tudnunk építeni olyan konvencionális erőműveket, amelyek akkor is képesek villamos energiát termelni, amikor mondjuk a naperőművek nem. Tízéves időtávban azt látjuk, hogy ez a 3000 megawatt 6000 vagy 7000 megawattra vagy akár többre is fel tud menni" – mondta Batta Gergő.

A magyarországi megújuló villamosáram-termelés a teljes portfólió 13-14 százaléka, ebben benne vannak a napelemek is – erről Kaderják Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zéró Carbon Központjának vezetője beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Százötvenezer körül van ma már az a hálózati csatlakozási pont, ahol erőművek a magyar villamosenergia-rendszerbe betáplálnak, mert ha beleszámoljuk a háztetőre szerelt kis erőműveinket is, ez a szám ilyen nagyságrendű, és évi 10-20-30-40 ezerrel nőtt ezeknek a pontoknak a száma. 2000-ben még csak néhány tucat betáplálója volt a magyar villamosenergia-hálózatnak, így ehhez a fejlődéshez a rendszernek is alkalmazkodnia kell" – tette hozzá Kaderják Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×