Beke Károly szerint szinte minden összeesküdött a forint ellen, vagyis egyszerre több tényező az, ami a hazai fizetőeszköz gyengülést okozza.

Az egyik, és talán legfontosabb rövid távon az, hogy a Magyar Nemzeti Bank kedden lezárta a kamatemelési ciklusát, ami egy komoly meglepetés volt a piac számára, hiszen a bereketetők a jelenlegi 13 százaléknál magasabb kamatpályát áraztak egészen eddig. Emellett továbbra sincsenek igazán megnyugtató hírek az uniós forrásokkal kapcsolatban; bár a kormány igyekszik optimista hangot megütni a tárgyalások kapcsán, gyakorlati eredmények még nem láthatók.

A Portfolio munkatársa arra is kitért, hogy az Északi Áramlat gázvezeték szivárgása miatt ismét felerősödtek az esetleges európai gázválsággal kapcsolatos hangok, miközben a magyar külkereskedelmi- és a folyó fizetési mérleg egyenlege is nagyon gyorsan és jelentősen romlik a tartósan magas energiaárak miatt, ami egyre inkább aggasztatja a befektetőket. Ezekhez jön még hozzá külső tényezőként a dollár szinte megfékezhetetlen erősödése, amik összességében azt okozzák, hogy a forint intenzíven gyengül, főleg az elmúlt két napban, az MNB kamatdöntése óta, és már 420 felett is járt az euró jegyzése – foglalta össze a szakértő.

Ami a régiós valutákat illeti, az elmúlt napokban a forinttal majdnem párhuzamosan gyengült a lengyel zloty is, tehát

valamilyen külső sérülékenységi tényező, vagy kockázatkerülés biztos van a régióval szemben

– folytatta az elemző megjegyezve, hogy csütörtök délelőtt a forint 1,3 százalékkal, a zloty 0,9 százalékkal gyengült, míg a cseh korona egyelőre viszonylag stabilan tartotta magát 0,2 szakékos gyengülésben az euróval szemben.

Mindeközben nyolcéves csúcsra ugrott a magyar állam csődje elleni biztosítás (Credit Default Swap, CDS) ára. Beke Károly ezzel kapcsolatban azt mondta, a CDS-felár alakulását is azok a már említett tényezők határozzák meg, ami a forintgyengülés mögött állnak, vagyis hogy romlik az ország külső pozíciója, hogy például olyan hírek jelennek meg a sajtóban, amit aztán meg is erősítenek, hogy a kormány kifizetési moratóriumot rendelt az állami szerveknél (csak a béreket fizethetik ki). Ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a befektetők szemében egyre kockázatosabbnak tűnjön az ország.

A Portfolio munkatársa szerint

annyira nem kell aggódni a CDS-felár növekedésétől,

hiszen a 2008-as válság során a mostaninál jóval magasabb is volt, ráadásul sokkal nagyobb szerepe is volt. „Ez inkább egy fontos mutató lehet, hogy hogyan ítélik meg most a magyar piacot, Magyarország” – fogalmazott.