A globális gazdaság, az Európai Unió és a magyarok is akkor tudják jól megoldani az évtized kihívásait, ha "fejben átváltanak" és elfogadják, hogy új gondolkodásmódra van szükség - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen Szegeden, csütörtökön.

A jegybankelnök előadásában megjegyezte: az MNB-nél a fenntartható közgazdaság alapelveinek kidolgozása zajlik, és arra

biztatta a szakmát, hogy szóljanak hozzá a témában közétett globális vitairatukhoz.

Az MNB kutatócsoportjában úgy látják, hogy a modern gazdaság a kvantummechanika, a részecskefizika törvényeit követi - hangsúlyozta. Azt javasolta a közgazdászoknak, hogy a komplexitás törvényét, a rendszerelmélet törvényét építsék be gondolkodásmódjukba, továbbá a modern gazdaságot próbálják élő rendszerként elképzelni.

"Tudomásul kell venni, hogy vége van a lineáris világnak, elhagyjuk a régi, biztonságosnak hitt közgazdaság világát, és evezünk a fenntarthatóság felé" - fogalmazott. A jegybankelnök jelezte, hogy kulcsfontosságú az úgynevezett parétó elv megismerése: eszerint 100 egységnyi erőforrás 20 százaléka váltja ki az eredmények 80 százalékát, ezen belül pedig az erőforrások 1 százaléka az eredmények 50 százalékát adja. Mindenkinek azt javasolta, hogy - miután ilyen aránytalanságok vannak az erőforrások és eredmények között - vegye figyelembe ennek az elvnek a tanulságait; a családban, a városban, a kormányban, a különböző gazdasági ágazatokban meg kell találni "azokat az 1 százalékokat". A továbbiakban a Carniegie-elvről beszélve azt emelte ki, hogy

a gondolat hozza létre a valóságot,

pozitív eredményeket.

Az MNB-elnök hangsúlyozta, hogy a tudás exponenciálisan bővül, ha megosztják, a tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válik. A világban - a kisvállalkozótól kezdve a nagybankig, a kormányokon át az országokig és kontinensekig - az győz, ahol a tehetséget feltárják, a kreativitást motiválják és vegyítik a tudással, technológiával, tőkével - fűzte hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy a mai emberi civilizáció, Európa, Közép-Európa, Magyarország akkor tud fennmaradni, ha fenntarthatósági fordulatot hajt végre. Hozzátette: a másik fontos alapfeltétel az egyensúlyi növekedés, mert "akinél nincs stabilitás, az elveszett".

"Magyarország letért a 2010 után először beállított, majd fenntartott egyensúlyi növekedési útról

és sikeres felzárkózásról" (...) "nem szabad megengedni, hogy a húszas évtizedben egyensúlytalan növekedéssel próbálkozzunk" - mondta. Példaként felhozta, hogy az államháztartás hiánya tavaly Lengyelországban 1,9 százalék, Magyarországon pedig 6,8 százalék volt, és utalt arra, hogy a számok hasonlóak idén is. Hozzátette: nem nagyon látható, hogy az egyensúlyi növekedéshez, felzárkózáshoz való fordulat megindult volna.

A jegybankelnök szerint az új piacgazdaság megalkotásához az egyensúlyi növekedésen kívül "kötelező felszerelés" a jövőkép kialakítása, célok és határidők ehhez rendelése, a folyamatok mérése, nagyobb összetettségre-komplexitásra van szükség, továbbá különlegesnek kell lenni. Az extenzív, azaz "a munkaerő kiterjesztésén" alapuló növekedési modellről rá kell térni az intenzív, tudásalapú, a tudásmegosztás, a kreativitás és a termelékenységi fordulat bázisán álló növekedési útra - húzta alá.

Az MNB elnöke a siker kulcsának a digitális átállást nevezte, és azt mondta, elfogadhatatlan a magyarországi üzleti szektor alacsony digitalizáltsága. Úgy vélte,

az állami szektor digitalizációjával "kötelező kezdeni",

érdemes figyelembe venni a sikeres nemzetközi példákat; ezt lehet gyorsítani a parétó elv alapján.

Leszögezte: az energiaforrások ára a következő évtizedben lehet, hogy nem marad ilyen magas, de a magyar egyensúly visszaállítása, a külkereskedelmi mérleg javítása biztos, hogy nem lehetséges az energiaforradalom tudomásul vétele nélkül.

Matolcsy György végül beszélt arról is, hogy az 1970-es évtized - nem ugyanúgy, de főbb mintázatában - megismétlődhet, egyebek mellett

a magas infláció tartós maradhat és alacsony növekedéssel párosulhat;

ezen felül számolni kell az 1940-es évek problémáival is. A jó hír szerinte az, hogy bár részleteiben sok lehet a hasonlóság, a 2020-as évtized lefutása nem feltétlenül követi az 1970-1982-es vagy a 40-es évekét; ehhez jó időben jó döntéseket kell hozni, "meg kell találni azokat a bizonyos 1 százalékokat".