Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Magasfeszültségű távvezetékek a naplementében Debrecen közelében 2017. április 24-én. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító tájékoztatása szerint a magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás 3 százalékkal volt magasabb az idén az első negyedévben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekedés a tartósan hideg időjárásnak tulajdonítható.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Az augusztusi rekordhőség dacára kevesebb árammal beértük, mint az elmúlt években

Az idei augusztusi átlaghőmérséklet 3,5 fokkal volt több, mint a tavalyi Magyarországon, a lakossági áramfogyasztás mégis jelentősen kevesebb volt az egy évvel ezelőttinél.

Egészen 2016-ig kell visszamenni az időben ahhoz, hogy az idei augusztusinál alacsonyabb országos villamosenergia-felhasználási értéket találjunk, pedig a nyár utolsó hónapja a második legmelegebb augusztus volt a 20. század kezdete óta. Ez arra utal, hogy folytatódott a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló kormányzati bejelentés után indult spórolás, azzal együtt, hogy az egyre nagyobb háztartási naperőmű kapacitás nem bekalkulált termelésével a valós fogyasztás jóval magasabb lehet a közöltnél – írja a Portfolio.

A lap a Mavir által közölt adatokból kiemeli, hogy 2,7 százalékkal maradt el az idei augusztusi áramfogyasztás az egy évvel korábbitól. Emlékeztetnek, hogy ez kevesebb, mint a júliusi adatok összevetéséből kikerülő 5,6 százalékos csökkenés, viszont míg

  • idén júliusban a fogyasztást nagyban meghatározó havi átlaghőmérséklet (24,6 Celsius-fok) csak minimálisan tért el a 2021 júliusitól (24,8 fok), addig
  • az elmúlt hónapban jelentősen, 3,5 fokkal magasabb volt a havi átlaghőmérséklet (24,5 fok), mint 2021 augusztusában (21 fok).

Az is igaz, hogy egy év alatt nőtt a lakosság napelem-ellátottsága, ami valamennyire szerepet játszott a csökkenésben. Ez napjainkra a hazai villamosenergia-rendszer (VER) beépített teljesítőképességéhez (10 668,491 MW) mérten is számottevő kapacitást képvisel (1358,044 MW). Ezzel együtt is vélhetően a rezsidíjak emelkedése miatti spórolás állhat a csökkenő fogyasztás hátterében.

A magyarországi villamosenergia-rendszer 3576,3 MW-os előző havi bruttó felhasználása

2016 óta a legalacsonyabb augusztusi érték,

amely közel 5,5 százalékkal kisebb a 2018 augusztusi rekordnál (3779,5 MW) – hívják fel a figyelmet.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×