Infostart.hu
eur:
373.35
usd:
340.39
bux:
139565.01
2026. november 20. péntek Jolán
Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky
Nyitókép: Huyangshu/Getty Images

Moszkva többet keres az olaj- és gázexporttal, mint amennyit a háborúra költ

Hiába a szankciók, az árak durva emelkedése busás hasznot hajt az oroszoknak. Erre a következtetésre jutott egy finnországi független kutatóközpont.

Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) legújabb tanulmánya szerint az árak meredek emelkedése miatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a fosszilis energiahordozók értékesítésével az ukrajnai háború első hat hónapjában. Ugyanakkor csak mintegy 100 milliárd eurót költ hadikiadásokra.

A fosszilis energiahordozók exportja 43 milliárd euróval járulhatott hozzá az orosz költségvetéshez és az Ukrajna elleni háború finanszírozásához.

A kutatók megjegyezték, hogy bár az Európai Unió jelentősen csökkentette az olaj, a gáz és a szén importját Oroszországból az elmúlt hat hónapban, becslések szerint így is

mintegy 85 milliárd dollárt fizetett orosz energiahordozókért.

A Crea rámutat, hogy az uniós tagországok közül Németország vásárolt a legnagyobb értékben (19 milliárd euró) orosz olajat, gázt és szenet. Globálisan ennél csak Kína fizetett többet (34,9 milliárd euró) az orosz energiahordozókért a szóban forgó időszakban.

Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagok harmadik legnagyobb fogyasztója Hollandia 11,1 milliárd euróval.

A tanulmány az ukrajnai háború megindításának napja, 2022. február 24. és az augusztus 24. közötti időszakot öleli fel. A kutatóközpont az energiahordozók vezetékes és tengeri kereskedelméből származó adatok alapján készítette jelentését.

A háború gazdasági hatásairól is beszélt Deák András az alábbi Aréna-interjúban:

Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×