Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Aszállyal sújtott kukorica Orosháza közelében 2022. július 7-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Az idei kukoricatermés biztosan kevesebb lesz a hazai szükségletnél

Búzából viszont van többlet, igaz, kevesebb, mint a nem aszályos években.

A kukoricatermést illetően a kereskedők is tele vannak bizonytalansággal; jelenleg egy elsődleges termésbecslés áll rendelkezésükre, ami 3,1 millió tonnáról szól – mondta a VG-nek Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára.

Ez lehet még 3,5 millió tonna is, de a kukorica belföldi felhasználása egy normál évben négy- és ötmillió tonna közötti, és a Gabonaszövetség főtitkára nem is emlékszik olyan évre, amikor a hazai szükséglet ne termett volna meg. Igaz, hogy az ipari felhasználás jelentősen megnőtt: az etanolgyárak évi 2-2,5 millió tonna kukoricát vesznek fel. Takarmányként 1,8 millió tonnát hasznosítanak, humán célokra pedig 200 ezer tonnára van szükség, ami összesen 4-4,5 millió tonnát jelent.

Az idei év nemcsak az extrém aszályos időjárás miatt különleges a gabonapiacon, hanem abban is, hogy a hazai piac árai már elég régóta nem követik a világpiacot, igaz, ezt árnyalja a forint gyengülése. A világ jelentős gabonatőzsdéin az elmúlt hónapokban komoly árkorrekciókat lehetett megfigyelni, itthon pedig „beragadt” a tonnánkénti 140 ezer forintos búzaárszint. A termelők szempontjából persze ez érthető, hiszen idén az átlagosnál alacsonyabb lett a búzatermés is, és ha a nagyon jó hozamok idején megkapták a 130 ezer forintos tonnánkénti árat, akkor most nyilván nem akarják ennél olcsóbban eladni az árujukat.

Kukoricából havi 100 ezer tonna körüli mennyiség érkezik be az országba – zömében Ukrajnából –, ami olcsóbb, mint a hazai, de nem törte le igazán az árakat. Pótsa Zsófia szerint néhány hétnek még el kell telnie ahhoz, hogy egyértelmű trendet lehessen megfigyelni, merre indult el a gabonapiac. Közben a búza importja is elindult, igaz, a kukoricáénál kisebb mennyiségben.

A búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra vonatkozó exportbejelentési kötelezettség él, de valójában eddig nem korlátozta a kiszállítást. A szabályok szerint az exportszándék bejelentését követően 30 napig él az állam erővásárlási joga, ezzel azonban eddig nem élt, mert a magas magyar búza- és kukoricaárak tartják itthon az árut.

Búzából a termés idén 3,8-4,1 millió tonna közötti volt, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult, így a Gabonaszövetség számításai szerint egymillió tonna fölött van a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség. Ugyanakkor ez messze alatta marad a normál évekre jellemző mennyiségnek, amikor 2,7 millió tonna búzát exportálunk.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×