eur:
415.85
usd:
399.64
bux:
78896.58
2024. december 19. csütörtök Viola
Nyitókép: Pixabay

Itt egy dátum, meddig kell várni a bérleti díjak mérséklődésére

Gyorsuló ütemben nőttek a lakbérek májusban: az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal emelkedtek a kínálati árak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com kedden közzétett lakbérindexéből.

Az előző év azonos időszakához képest országosan és Budapesten egyaránt 21 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, a járvány előtti, 2020. januári csúcspontot pedig 9,7, illetve 5,8 százalékkal haladták meg a májusi lakbérek - olvasható a KSH honlapján.

A 2022 májusáig figyelembe vett hirdetések 60 százaléka fővárosi, 25 százaléka megyei jogú, 13 százaléka nem megyei jogú városban lévő lakásra vonatkozott. Az év első öt hónapjának kínálata összességében is elmaradt az egy évvel korábbitól.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a legfrissebb adatok illenek az eddigi trendbe, azaz folyamatosan emelkednek a bérleti díjak.

A drágulást tompíthatná a kínálat bővülése, ám az csak a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése előtt, július közepén várható.

Az ingatlanhirdetési portál összefoglalója szerint Budapesten 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, a legdrágább városrész a II. kerület a 330 ezer forintos átlagos bérleti díjával. A legnagyobb kínálattal rendelkező két kerületben, a XI.-ben és a XIII.-ban 196 és 174 ezer forintra rúgtak az átlagos bérleti díjak.

A fővároson kívüli piacon pedig az látszik, hogy a megyeszékhelyeken 92 500 és 150 ezer forint között szóródnak a bérleti díjak. A legdrágább városok közé sorolható Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár. Továbbra is a legolcsóbbak közé tartozik Kaposvár, Salgótarján és Szekszárd, utóbbi városokban 100 ezer forint alatt maradt az átlagos bérleti díj - közölte az ingatlan.com.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Huszonéves hadirokkantaktól a 100 éves munkavállalókig

Huszonéves hadirokkantaktól a 100 éves munkavállalókig

Az elmúlt évtizedekben a jövőkutatás kiválóságai sokszor melléfogtak, de Stanislaw Lem és Ray Kurzweil próféciái sokszor valósággá váltak. A 21. század két legfontosabb fejleménye - az automatizáció és a biotechnológia - már most felforgatja a mindennapjainkat: a 20. századi fiatal hadirokkantak tömegének a helyébe lép a 100 évig is élő, egészségesebb idősek generációja, akik még 80 évesen is aktívak és fittek. A nagy demográfiai fordulat egyben egy paradigmaváltást is hoz: a kormányzatoknak hamarabb fel kell ismerniük nemcsak a megatrendeket, de meg kell érteniük: egy olyan új történelmi korba lép az emberiség, ami valójában egy anomáliát jelez: egy sosem ismert, általános és globális idősödés korszakát - avagy mi maradt ki a Draghi-jelentésből, és miért mérföldkő a 2012-es év.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×