Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által 2015. február 10-én közreadott képen cigaretták a Vecsésen felszámolt illegális cigarettagyárban. A telephelyen 22 tonna dohányt és 2,3 millió szál cigarettát foglaltak le a pénzügyi nyomozók. Mindebből másfél millió doboz cigarettát lehetett volna előállítani. Az eredetileg az Egyesült Arab Emírségekben gyártott, az angol piacon ismert Golden Mount márkájú cigaretta az angol piacon két és félmilliárd forintot ér.
Nyitókép: MTI/NAV

Friss felmérés: csődöt mondott az EU és a WHO dohányzás elleni fellépése

A KPMG adatai szerint a jövedéki adó emelése egy szinten túl alkalmatlan a kereslet további visszaszorítására, sőt még az állami bevételek növelését sem szolgálja.

A KPMG napokban megjelent, az Európai Unió feketepiacát vizsgáló tanulmányából kiderül, hogy az EU és a WHO dohányzás visszaszorítására alkalmazott hagyományos eszköztára (adóztatás és tiltás) nem járt sikerrel.

A felmérési adatok súlyos képet festenek Franciaországról, ahol a cigaretta adóztatása az egyik legmagasabb, az egyencsomagolást elsőként vezették be, az elrettentő figyelmeztetések mindenhol ott vannak. A dohánytermékek túlzott áremelése az illegális kereskedelem növekedéshez vezet, és nem befolyásolja érdemben a fogyasztást, Franciaországban a cigarettaárak jelentős emelése az illegális cigarettafogyasztás meredek növekedését okozta, a 2017-es 13 százalékról 2021-re 29 százalékra. Az illegális piac miatt 2021-ben 6,2 milliárd eurónyi elmaradt adóbevétele volt a francia állami költségvetésnek.

A tanulmány az EU egészére vetítve kiemeli: az illegális cigarettaforgalom több mint 35 milliárd szál, aminek az egyharmada nem ellenőrzött, hamis termék. A kieső 10 milliárd eurónyi forrást észszerű adóztatással beszedhették volna a tagállamok. Más országokban, például Svédországban, ahol a kevésbé káros alternatíváknak nagy hagyományuk van, a cigarettázók száma töredéke az európai átlagnak és a népegészségügyi mutatók is egészen más képet mutatnak.

Az elhibázott eszköz az egészségre ártalmas hatásokat erősíti, pedig ma már vannak más eszközök: az ártalomcsökkentés. A legkárosabb dohány- és nikotintermékek (például a cigaretta) és a füstmentes, potenciálisan kevésbé káros alternatívák közötti nagyobb különbségtétel hatékony módja lehet a közegészségügy javításának, miközben fenntartja az adóbevételeket, amelyek a jelenlegi nehéz körülmények között az állami költségvetés számára nélkülözhetetlenek.

Az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a dohánytermékek európai adóztatásának kereteit meghatározó irányelv felülvizsgálatán, és a szakértők a különböző dohány- és nikotintermékek adóztatásának józan megközelítését javasolják: a nagyobb kockázatot jelentő termékeket, mint például a cigarettát, arányaiban magasabb, míg a potenciálisan kisebb kockázatot jelentő füstmentes termékeket, mint például az e-cigarettákat és a hevített dohánytermékeket, alacsonyabb adókulccsal kellene megadóztatni, és így megfizethetőbbé kellene tenni a kisebb károsanyag-kitettséggel járó alternatívákat a cigarettával szemben. A cigaretta égés nélkül fogyasztható alternatíváinak differenciált adóztatását már minden európai tagállam és az Egyesült Királyság is alkalmazza.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×