Infostart.hu
eur:
363.64
usd:
308.47
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Nyitókép: Pixabay.com

Olcsóbb szénről megújuló energiára váltani, mint gázra

A gáz ára emelkedik, miközben a megújuló energiaforrások előállítása egyre kevesebbe kerül, a megtermelt energia tárolása pedig egyre egyszerűbb.

Megtakarítást jelent, ha egy ország gáz helyett megújuló energiaforrásokkal váltja ki a szén alapú energiát a TransitionZero klímaelemző cég legfrissebb adatai szerint. Elemzésük szerint 2010 óta mintegy 99 százalékkal vált olcsóbbá szénről megújuló erőforrásra váltani, mint szénről gázra – írja a CNBC.

A vállalat saját indexének használatával állapította meg, hogy 25 országban milyen szénár szükséges a meglévő szénről megújuló energiaforrásokra, például új szárazföldi szélerőművekre vagy napelemekre és akkumulátorokra történő váltáshoz.

Már spórolni lehet a megújulóra való átállással

Eredményeik azt mutatják, hogy a szénről a tiszta energiára való átállás ösztönzéséhez szükséges szénár 2022-re átlagosan –62 dollárra esett a kibocsátott szén-dioxid tonnájára vetítve, azaz már megtakarítást jelent. Ehhez képest a szénről gázra való átállás ösztönzéséhez szükséges ár 235 dollár tonnánként.

Ez megkérdőjelezi a földgáz híd szerepét a szénről a tiszta energiára, például szélenergiára, napenergiára vagy más megújuló energiaforrásokra való átállásban.

Hagyományosan a földgázt tekintették köztes állomásnak a szénről a megújuló energiaforrásokra való átmenetben, mivel gázt égetni alacsonyabb szén-dioxid-intenzitású, mint szenet.

Ázsiában még nehezebb a helyzet

A költség régiónként eltérő, a piaci struktúra és az üzemanyagár-mechanizmusok különbségei miatt Ázsiában nem olyan rózsás a kép, mint az Európai Unióban. Az olyan délkelet-ázsiai országok, mint Indonézia, a Fülöp-szigetek és Vietnam, még mindig magas költségekkel szembesülnek a szénről megújuló energiaforrásokra való áttérés során. Ezek az országok hagyományosan lemaradtak a megújuló energiára való átállásban a hazai szén- és gáztermelőknek nyújtott fosszilis tüzelőanyag-támogatások miatt.

A megújuló energiaforrás kevésbé kockázatos

A költségmegtakarításon túl a megújuló energiaforrások is segítenek

az energiabiztonsággal kapcsolatos tudatosság fokozásában

is – a megújuló energiaforrásokba való befektetés fedezetet nyújt az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szemben.

"A bankok egyre inkább kockázatosnak találják, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra adjanak hitelt: egyre szűkebb gázpiacokat és általában fosszilis tüzelőanyag-piacokat fogunk látni, amelyek hajlamosak lesznek a keresleti és kínálati sokkokra" – mondta el Jacqueline Tao, a TransitionZero elemzője.

A fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrákat ezen felül fizikai kockázatok érhetik az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események következtében – míg a megújulókkal ez nincs így.

Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×