Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután 3 órára online sajtótájékoztatót hirdetett a monetáris politika aktuális kérdéseiről.

Mint az Infostart hírül adta, a jegybank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 4,40-ről 5,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. (Márciusi ülésén a testület ugyanennyivel emelt.) Az indoklásban hangsúlyozták, hogy az orosz-ukrán háború miatt megnövekedtek a fundamentális inflációs kockázatok, ami az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását tette szükségessé. A testület 2021 júniusában jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.

Indoklás az emelések mellett - megborult egyensúlyok

Matolcsy György bejelentette, Európa-szerte tartósan magas inflációt vár, majd a "miértekkel" folytatta, ami az emeléseket illeti.

Némi gazdaságtörténeti kitekintés után arról beszélt, hogy a növekedés és a hiánycsökkentés együtt történt az elmúlt évtizedben, ezért lehetett sikeresen kezelni a Covid-válságot, "amiben jelentős szerepet vállalt a Magyar Nemzeti Bank" (6800 milliárd forinttal tudták emelni az állam finanszírozási forrásait, és 4600 milliárd forinttal nőtt a vállalkozások mozgástere, az államkasszában közben 1500 milliárd forinttal lett több).

"Ez az évtized azonban totálisan más, mint az előző" - folytatta; szerinte a mostani feladat hasonló a negyvenes, "háborús" évtizedéhez.

Úgy fogalmazott, "elromlott a pénzügyi egyensúly Magyarországon", ugyanígy a piaci egyensúly is, de ez nem magyar jelenség, a kormány pedig helyesen árstopokkal avatkozott közbe; így lesz 9 százalék körüli az infláció az év végére a jegybanki vállalkozások szerint.

A költségvetési egyensúly is "elromlott", ennek mértéke az év végére derül ki Matolcsy György szerint.

"Hogy az életünk ne legyen egyszerű, a kereskedelmi-mérleg-egyensúly és a folyófizetésimérleg-egyensúly is felborult" - tette hozzá indokául az alapkamat-emelésnek.

Azt is mondta, a termelékenység nem bővült olyan mértékben, mint kellett volna, a foglalkoztatási szint megtartása, emelése mellett a termelékenységi szint emelkedésére van szükség.

Új adórendszert sürgetett,

"egy második adóreform alapjait",

zöld és digitális átállást.

Helyre kell tehát állítani szerinte

1. az inflációt
2. az államháztartást
3. a folyó fizetési mérleget.

Az államháztartás helyreállítása érdekében azt javasolta a kormánynak, hogy az egyensúlyi növekedés/felzárkózás felé.

"Egy két éves stabilizációs csomag kidolgozásába kezdtünk, ezt hamarosan át is adjuk a kormánynak"

- jelentette be.

Monetáris politika

Virág Barnabás jegybanki alelnök a monetáris politika hátteréről beszélt.

Szerinte az inflációval kapcsolatos jegybanki értékelés alapján "külső tényezők dominálnak", de az élénk belső kereslet is meglátszik a pénzromlás ütemében, így a fogyasztói árakba az új árak gyorsan gyűrűznek be.

2022-ben szerinte megközelítheti a 10 százalékot az éves átlagos infláció, de még nem tudni, hogyan hat a számra a kormányzati árstopintézkedés-csomag.

Közölte, az alapkamat-emelések folytatódnak, amíg az inflációs kilátások 3 százalék közelébe vissza nem térnek.

Reálgazdasági értékelés és jövő

A magyar gazdaság Virág Barnabás szerint erős alapokkal rendelkezik, összességében az adatok azt jelzik, még az első negyedévben is nőhetett maga a növekedés is, 7-8 százalék közötti mértékben, a háborús hatások csak később jelentkeznek, de azokat a belső kereslet növekedése valamennyire ellensúlyozza is.

Kiemelt tényezőnek látja az MNB a külső kamatkörnyezetet, mind a Fed, mind az Európai Központi Bank számai is fontosak lesznek.

Jelezte, csütörtökön az egyhetes betéti eszköz kamatáról is döntenek majd.

A pályát hónapról hónapra értékelik újra, az inflációs hatások és a kockázati környezet figyelembevételével.

Három kiemelt faktor:

1. háború és értékelése
2. egyensúly-helyreállítási kérdés
3. EU-s forrásokról szóló tárgyalások kimenetele.

"Ezek függvényében hoz majd döntést az MNB a szükséges kamatemelések mértékéről" - zárta gondolatait Virág Barnabás MNB-alelnök.

Végül Matolcsy György MNB-elnök üdvözölte Orbán Viktor "nemzeti jövőképét": 2030-ra utol kell érni a nyugat-európai életminőséget, életszínvonalat és fejlettséget. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a jelenlegi kockázatok és lehetőségek is nagyobbak, mint korábban voltak; aki időben lép, nyer, aki nem, veszít. Azt várja, hogy a kormány új programja lép a pénzügyi egyensúly felé.