Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, januárban 7,9 százalékra emelkedett az infláció, jelentősen meghaladta a várt 7,45 százalékot. A Portfolio ennek okán utánajárt, hogy hogyan módosultak az éves előrejelzések.

Ez már tényleg a csúcs volt?

A gazdasági lapnak válaszoló elemzők többsége szerint igen, ugyanakkor megjelentek az első bizonytalan vélemények ezzel kapcsolatban. „Nehéz megmondani: reméljük, de a friss adat után nem vehető biztosra” – válaszolta a Századvég Gazdaságkutató szakembere.

Az ING Bank elemzője azt emelte ki, hogy ha a kormány a jelenlegi árszintekkel meghosszabbítja az üzemanyagárak befagyasztását (ezt azóta biztossá vált), akkor „minden valószínűséggel” a januári 7,9 százalék volt a csúcs.

A Portfolio megjegyzi, ritka az, hogy ennyire kiszámíthatatlan legyen az inflációs pálya, a KSH által közölt statisztika nyomán pedig az aktuális kérdés, hogy a vártnál magasabb infláció hogyan hatott az egész éves várakozásokra? Mint írják, a megkérdezett szakemberek az év egészére már szinte kivétel nélkül 6 százalék feletti átlagos áremelkedést jósolnak előre,

a decemberre vonatkozó várakozás pedig néhány nap alatt 0,55 százalékponttal emelkedett.

A friss adat megjelenése előtt ugyanis még 4 százalék volt az év végi előrejelzések mediánja, ez most 4,55 százalékra ment fel.

Emellett már az MNB sem mehet el szótlanul

Miközben az elemzői várakozások folyamatosan emelkednek, az MNB legközelebb majd csak március végén frissíti inflációs pályáját. Az viszont már most látszik, hogy a decemberben az idei évre jelzett 4,7–5,1 százalékos idei átlagos infláció nehezen fog megvalósulni, hiszen a piacon nincs 6 százalék alatti forgatókönyv – teszi hozzá a portál.

A lapnak válaszoló elemzők többsége a kockázatokat egyelőre nehezen tudta számszerűsíteni, viszont azt egyértelműen jelezték, hogy az 5–5,5 százalékos prognózishoz képest felfelé mutató kockázatok vannak a kamatvárakozásokban is.

„Egyelőre nagy a kamatemelési nyomás az MNB-n” – vélekedett mások mellett például az Erste Bank elemzője.