A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi – uniós – árösszehasonlításában a fővárosokat veszi alapul, miután egy-egy országon belül eltérő energiaárak vannak. A januári lista alapján a villamos energiáért Budapesten kellett a legkevesebbet fizetni: a magyar átlagárt, ami megfelel a fővárosinak, 10,32 eurócent/kWh volt, míg az uniós átlagár elérte a 26,7 eurócent/kWh-t, vagyis a magyar fogyasztók 60 százalékkal fizettek kevesebbet – ismertette Scherer Zsolt.

Ami az elmúlt hónapok ármozgásait illeti, Bukarestben 26,36 eurócentről 38 fölé emelkedett a villamos energia ára, ami 46 százalékos növekedés. Brüsszelben ugyanez 24, Stockholmban 25, Berlinben pedig 38 százalék, ami azt jelenti, hogy az európai piacokon robbanásszerűen emelkedett a villamos energia ára a lakossági fogyasztóknak – emelte ki a MEKH szóvivője.

A „döbbenetes” mértékű emelkedés nemcsak egy év távlatából, hanem egyik hónapról a másikra is nyomon követhető volt, kiváltképp a földgázárakban – tette hozzá. Ez szintén Budapesten volt a legolcsóbb idén januárban: itt 2,79 eurócentet kellett fizetni kWh-ként, mialatt a – vizsgált – uniós fővárosok átlagára közel négyszerese a magyarénak. Decembertől januárig, tehát egy hónap alatt Bécsben 40, Berlinben 133, de keleti szomszédunknál, Bukarestben is 45 százalékkal emelkedett a lakossági földgáz ára.

A fentiek alapján Nyugat-Európa bizonyos városaiban majdnem kilencszeresét kell fizetni a magyarországi gázárnak, és a villamos energiában is közel ötszörös a szorzó – foglalta össze a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal munkatársa.