Ismertette, 2018-ban 22,5 ezer, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban pedig 32 ezer hektárt sújtott jégkár. A kármérséklő rendszernek köszönhetően a bejelentett mezőgazdasági károkon belül 8,5 százalékot tett ki a jégkár aránya, míg a védekezés előtti időszak utolsó három évében mintegy 37 százalékot ért el - mondta.

Győrffy Balázs emlékeztetett: a rendszer, amelynek kiépítését Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára, 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A védekezési szezon április 15. és szeptember 30. között 169 napig tart, az idén 92 napon kellett riasztást kiadni.

Az idei év nagy kihívások elé állította a rendszert, zivatarok szempontjából is extrémnek számított. Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is olyan hidegfront vetett véget a hőhullámnak, ami jégesőt, zivatarokat, villámlást okozott. Jelenleg azonban

nincs olyan technológia, ami teljes mértékben tudná garantálni az időjárási anomáliák kiküszöbölését,

de a rendszer működtetésével kisebb jégszemcsék fognak esni, mint beavatkozás nélkül - hangsúlyozta.

Ez a védekezés Európában teljesen egyedülálló, hiszen csak Magyarországon működik olyan rendszer, ami az ország teljes területét képes védeni.

Az Agrárminisztérium a hálózat működéséhez szükséges forrásokat mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatja a kárenyhítési alapból - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára.

A jégkárelhárítás mellett a kockázatkezelésnek több pillére is van, ilyen az agrár kárenyhítési rendszer, amelynek részeként

2020-ban 8743 termelő 18,6 milliárd forint kárenyhítési juttatásban részesült.

További pillér a termelői öngondoskodás előmozdítása, valamint a krízisbiztosítás.

A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, amely elsődleges forrása a lakosság biztonságos és minőségi élelmiszer ellátásának - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy ezért is kell előtérbe helyezni a kapcsolódó kockázatok megelőzését és kezelését, amelyre a kormány is kiemelt figyelmet fordít.