Magyarország 2020-ban az Európai Unió harmadik legnagyobb kárenyhítő csomagját állította össze; ennek összege meghaladta a 9900 milliárd forintot – mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az uniós versenyképességi programok nemzetközi konferenciáján, Budapesten.

Kiemelte: az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság teljesítménye már most meghaladja a válság előtti szintet. A növekedés mértéke idén elérheti a 6,8 százalékot – tette hozzá.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) mintegy 600 milliárd forintos keretösszeggel járult hozzá a gazdaság újraindításához – jegyezte meg. Köszönetet mondott továbbá az Európai Bizottságnak amiért hozzájárult, hogy a szabad forrásokat a lehető legrugalmasabban juttassák el a vállalkozásokhoz.

A gazdaságpolitika fókuszában a járvány alatt is a növekedés ösztönzése, a beruházások növelése és a versenyképesség javítása áll – húzta alá az államtitkár.

Az Európai Unió új, 2021-től induló programozási időszakáról szólva elmondta, hogy a tárgyalások zajlanak az unióval. A kormány célja, hogy a fejlődni kívánó vállalatok minél gyorsabban pénzhez jussanak, ezért 536 milliárd forintos összeggel az első felhívásokat már megjelentették – mutatott rá.

Az előző pénzügyi ciklushoz képest másfélszeresére emelik a kis- és közepes vállalkozásoknak és a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket – ismertette. Utalt arra, hogy a kormány fő célja a vállalkozások hozzáadott értékének a növelése, illetve a fejlesztendő térségek felzárkóztatása.

Beszélt arról is, hogy a 2014–2020-as fejlesztési időszakhoz még számos jelenlegi feladatuk kötődik, a Ginop teljes, 3300 milliárd forintos keretösszegéből eddig 3200 milliárd forint értékben támogattak projekteket. A programok keretében

421 ezer ember képzését, 490 ezer munkahely megőrzését vagy új munkahely létesítését segítették, illetve csaknem 18 ezer mikro-, kis és közepes vállalkozást támogattak

– sorolta.

A korábbi fejlesztési időszak tanulságai, hogy fel kell készülni a váratlan fordulatkora, ezért rugalmasságra van szükség, továbbá egyszerre fontos a kitörési pontot jelentő gazdasági szereplők és a legelmaradottabb régiók támogatása – összegezte a PM képviselője.

Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a konferencián elmondta:

Magyarország elsődleges célja, hogy 2030-ra az öt legélhetőbb ország egyike legyen.

Éppen ezért a kormány prioritásként kezeli a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelését, egyebek mellett a kis- és közepes vállalatok támogatását, illetve a kutatás-fejlesztés és a digitalizáció ösztönzését.

Magyarország elmúlt 10 évének fejlesztési politikája történelmi sikernek tekinthető; ehhez az Európai Unió "bőséges" támogatásai nagymértékben hozzájárultak - vélekedett az államtitkár. Az elért eredmények közül kiemelte többek között azt, hogy 2010 óta egyedülállóan a térségben az ország minden régiója felzárkózási pályán haladt, továbbá egymillió új munkahely jött létre itthon.