eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Tovább emelte a jegybanki alapkamatot az MNB

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 1,80 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A testület a kamatfolyosó két szélét is 15 bázisponttal emelte.

Piaci elemzők is ekkora szigorításra számítottak.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

Reagált a forint

Jelentősen gyengült a forint az MNB kamatdöntésének kihirdetése után: az euró jegyzése pár perc alatt 361,15 forintra emelkedett a bankközi devizapiacon, a döntés közzététele, 14 óra előtt egy perccel még 359,90 forinton állt a jegyzés.

A dollár árfolyama 308,73 forintról 309,87 forintra, a svájci franké pedig 335,85 forintról 336,81 forintra ugrott.

Elemzők: nincs meglepetés

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a várakozásoknak megfelelően ismét 15 bázispontos monetáris szigorítást hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A bejelentés után némileg gyengült a forint az euróval szemben, mivel nem történt meglepetés. A korábban meghirdetett menetrend szerint így év végére 2,1 százalékon állhat majd az alapkamat.

Jelezte, hogy továbbra is erőteljes az inflációs nyomás. Szeptemberben közel 9 éves csúcsra, 5,5 százalékra emelkedett az éves bázison számított infláció Magyarországon. Szinte minden változékony árú főcsoportban jelentős emelkedés volt tapasztalható, a legnagyobb emelkedést a járműüzemanyagok mutatták 21 százalékkal, a dohányáruk pedig közel 18 százalékkal drágultak. A tartós folyamatokat megragadó maginflációs mutató 4 százalékos volt. A jegybank nincs túl könnyű helyzetben, hiszen az infláció nagyobb része kínálati oldali, jelenleg csak a másodkörös hatások kivédése, illetve az importált infláció fékezése áll módjában a döntéshozóknak a monetáris szigorítással, illetve az inflációs várakozások tartós feljebb tolódását próbálják megakadályozni - fejtette ki.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint bár az inflációs folyamatok, illetve a világszerte növekvő energiaárak miatt elképzelhető lett volna nagyobb emelés is, a jegybank kitartott az eredetileg beharangozott havi 15 bázispontos ütem mellett. A közlemény, illetve a kommunikáció alapján a kamatemelési ciklus novemberben is folytatódhat, mértéke ismét 15 bázispont lehet - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy a kamatemelési ciklus vége egyelőre nem látszik, azt a jegybank addig folytatja, ameddig az az inflációs cél eléréséhez szükséges. Ez ugyanakkor üzenet is a piac számára, hogy a monetáris politika elkötelezett az infláció leszorítása mellett. A jegybank jövőbeni döntéseinél két dologra lesz érdemes figyelni Regős Gábor szerint, ami az addig beérkező adatok függvénye: hogy milyen ütemben nő tovább decembertől - az új Inflációs jelentés megjelenése nyomán - az alapkamat, illetve hogy folytatódik-e, és ha igen, milyen ütemben a nemkonvencionális eszközök kivezetése.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×