Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kombájnokkal aratják a búzát Somberek határában 2018. június 12-én. A szokottnál korábban indul a betakarítás az országban, a búza és az árpatermés várhatóan elmarad a tavalyitól, kukoricából és napraforgóból viszont akár rekordtermés is lehet.
Nyitókép: Sóki Tamás

Itt az újabb gigantikus drágulás, Magyarország is készülhet

Részben a kínálat szűkössége, valamint a búza és a pálmaolaj iránti keresletnövekedés hatására szeptemberben már a második egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint a szeptemberi árindex 130 pont lett, 1,2 százalékkal magasabb az augusztusinál és 32,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag - növényi olajok, szemestermények, húsfélék, tejtermékek és cukor - nemzetközi piaci árát veszi figyelembe.

Szeptemberben a szemestermények árindexe átlagosan 2 százalékkal haladta meg az augusztusi szintet, amiben döntő szerepe volt a búza 4 százalékos drágulásának.

A búza átlagára 41 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez viszonyítva.

A FAO szeptemberi növényi olaj árindexe 1,7 százalékkal nőtt havi és mintegy 60 százalékkal éves összevetésben annak hatására, hogy a pálmaolaj világpiaci ára 10 éves csúcsra emelkedett a megugrott globális importkereslet miatt, illetve azokra a félelmekre, hogy Malajziában visszaveti a termelést a vendégmunkások hiánya.

A tejtermékek árindexe 1,5 százalékkal, a cukoré pedig 0,5 százalékkal emelkedett szeptemberben augusztussal összevetve.

A hústermékek árindexe gyakorlatilag stagnált szeptemberben és 26,3 százalékkal nőtt tavaly szeptemberhez képest.

Az átfogó árindex tavalyi átlaga 97,9 pont, három éve a legmagasabb volt, 3,1 százalékkal meghaladta a 2019. évit, de több mint 25 százalékkal alacsonyabb volt a 2011-es történelmi csúcsnál.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×