eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Matolcsy György: a lengyel gazdaság felzárkózása kétszeresre gyorsult

A magyar és a lengyel gazdaságot hasonlította össze a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A lengyel gazdaság felzárkózása az uniós átlaghoz 2020-ra kétszeres sebességet ért el a magyarhoz képest, ennek döntő forrása az, hogy a modernizáció legfontosabb eszközeit jobban használják mint Magyarország - írta Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkében.

A cikke szerint Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. A lengyeleknél az egy főre eső fejlettség az EU-átlagához képest 39,6 százalék volt, a becsült magyar adat ugyanebben az időben 56,9 százalék. 1990-ben tehát a magyar gazdaság még mintegy 17 százalékkal közelebb volt az EU-átlagához, mint a lengyel. 2020-ra azonban a lengyelek 36,5 százalékkal közelítettek az EU-átlaghoz, Magyarország viszont csak 17,1 százalékkal, így a lengyel felzárkózás közel kétszeres sebességet ért el Magyarországhoz képest.

2019-re, a Covid-19 betörése előtti évre Magyarország visszaelőzte a lengyel gazdaságot, 2020-ban ellenben a járvány által kiváltott válságot jobban kezelte Lengyelország. A lengyel 2,7 százalékos visszaesésnél nagyobb, közel 5 százalékos magyar veszteség miatt 2020 végére újból a lengyelek vezettek. 2021 második felére mindkét gazdaság kilábalt a válságból, és elérte a válság előtti GDP szintjét, de a 2020-ban elért lengyel előny fennmaradt: ma ők vezetnek - mutat rá írásában a jegybankelnök.

A két ország mérete, népessége és gazdasági ereje nagyságrendi eltéréseket mutat, mégis igen sok hasonlóság található a lengyel és a magyar modell között. Ezek közé sorolta, hogy

  • mindkét gazdaság sikeres felzárkózást hajt végre, ami az ipari, ezen belül a feldolgozóipari exportra épül
  • mindkét gazdaság sikeresen alkalmazkodott az elmúlt két évtized globalizációjához,
  • és mindenhol magas a foglalkoztatás, alacsony a munkanélküliség és jelentős a külföldi munkavállalás.

Ám mindezek mellett a két modell különbségei magyarázzák a lengyel felzárkózás kétszeres sebességét a magyarhoz képest.

Az egyik, hogy a piaci átmenet „transzformációs vesztesége” kisebb a lengyel, nagyobb a magyar gazdaság esetében. Mint az MNB-elnök írja, 1990-től megjelent a lengyelek előnye, mert a piaci átmenet vesztesége náluk kisebb volt, mint nálunk. A magyar sokkterápia az 1990-1993 közötti három év alatt történelmi veszteséget okozott, mert 1993 végén a magyar GDP 18,3 százalékkal maradt el az 1989. év végi szinttől. A lengyeleknél két év alatt, 1990-1991-ben 16,7 százalékos volt a GDP csökkenése. A magyar növekedésnél – egészen 1998-ig – lényegesen jobb volt a lengyel teljesítmény, így a két ország közötti induló fejlettségi különbség az új növekedési szakaszban már szűkült. A 2008/2009-es nyugati pénzügyi válságot a lengyelek nagyon jól kezelték, mert a költségvetési hiány elengedésével képesek voltak elkerülni a visszaesést, sőt 2009-ben 2,8 százalékos növekedést értek el. Ezzel szemben a magyarok a kettős, belső és külső válság, valamint a hibás válságkezelés hatására 6,6 százalékos visszaesést szenvedtek el - írta Matolcsy György.

Ide sorolta továbbá, hogy az EU-csatlakozás körüli éveket a lengyelek lényegesen jobban használták ki, mint a magyarok. A lengyelek kétszeres felzárkózási teljesítményének döntő forrása az, hogy a modernizáció legfontosabb eszközeit jobban használják, mint mi. A digitális gazdaság felépítésében a lengyelek lényegesen sikeresebbek.

Matolcsy összegzése szerint

az elmúlt 30 év mérlege azt mutatja, hogy a lengyelek 1990-től egészen 2010-ig egyértelműen sikeresebbek voltak, azóta viszont az ország lényegében már együtt halad velük.

Amiben jobbak (stratégiai gondolkodás, modernizációs hullámokon lovaglás, digitális átmenet, 4 százalék körüli egyenletes növekedés), azokon a területeken jó kormányzati programokkal a lengyel előnyök behozhatók. "Az is igaz azonban, hogy ezek hiányában gyorsan és jelentősen elhúzhatnak mellettünk" - fogalmaz a cikkben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×