Az energiaellátás biztonsága, az energetikai alapinfrastruktúra és a szükséges nyersanyagok biztosítása mindenütt kiemelt nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági kérdés; így van ez Magyarországon is – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter a 71. Bányásznapon Gyöngyösön.

Palkovics László hangsúlyozta: az energiaforrások iránti folyamatos és egyre növekvő kereslet, a zavartalan, biztonságos és megfizethető árú ellátás garantálása fenntarthatóbb, hatékonyabb és innovatívabb megoldások fejlesztését és bevezetését teszi szükségessé.

A legfontosabb feladatok közé sorolta a világjárvány közvetlen következményeinek kezelését, kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozását. A magyar kormány is a gazdaság lehető leggyorsabb újraindításán, versenyképességének megőrzésén és megerősítésén dolgozik.

A miniszter azt mondta, a kormány a bányászatban dolgozóknak is a lehető legvonzóbb jövőképet akarja kínálni.

A miniszter kiemelkedőnek nevezte az ágazat eredményeit, ismertetve, a kitermelt nyersanyagok mennyisége 2016 és 2019 között átlagosan 28 százalékkal nőtt.

• Kiemelkedő a kőolajtermelés, amely 61 százalékkal bővült.
• A nemfémes nyersanyagoknál is erőteljes volt a termelés bővülése: a kitermelt cement és mészipari nyersanyagok mennyisége 13 százalékkal,
• az építő- és díszítőkő 52 százalékkal,
• a homok 96 százalékkal,
• a kavics közel 70 százalékkal nőtt,
• a kerámiaipari nyersanyagok mennyisége 48 százalékkal emelkedett.

"Az elmúlt években a geotermikus energia hasznosítása is bővült, reméljük, hogy ez a tendencia folytatódik. Az intenzív termelésnövekedés jól mutatja, hogy a bányászat perspektivikus jövő elé néz" – mondta Palkovics László.

A jövő érdekében új alapokra helyezik a bányajáradék számítását. A földgáz esetében a gázpiac áraihoz kötik, az olajnál minőségi kritériumokat vezetnek be – közölte. "A világjárvány közvetlen következményeinek kezelése, hatásainak ellensúlyozása érdekében

megújítjuk az építő-alapanyagok kitermelésére vonatkozó szabályozást"

– jelentette ki.

A miniszter közölte, hogy dolgoznak a távolabbi jövő szabályozásán is, amelynek az új Nemzeti Energiastratégia lesz az alapja. "Legfőbb célunk az energiapolitika és klímapolitika közötti összhang megteremtése" – mondta.