Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Nyitókép: Pixabay

A járvány tovább növelte a kórházak adósságait

Már több mint fél éve nem fizettek a (nem állami) beszállítóknak. Egyetlen hónap alatt 9,1 milliárd forinttal nőtt a hazai kórházak adóssága.

Az április végi 33 milliárd után júniusban már a 42 milliárd forintot is meghaladta a kórházak tartozásának összege, ennyi kifizetetlen számla halmozódott fel a járó- és fekvőbeteg-szakellátó intézményekben, az egészségügyi ágazati háttérintézményekben és a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményekben – írta a Világgazdaság a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai alapján.

Ebből az állammal szembeni kötelezettség 0,2 milliárd forint, a szállítókkal-szolgáltatókkal szembeni 41,6 milliárd forint, amelyből 0,7 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul.

A MÁK szerint az erre kijelölt 602 intézményből valamennyi teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma májusban 302, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 150 intézmény rendelkezett.

Már több mint fél éve nem fizettek a beszállítóknak

– mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára a Világgazdaságnak. A kórházak a múlt év végén jellemzően a november 30-án lejárt tartozásaikat rendezték. A főtitkár kiemelte: a valós adat még magasabb mert az egészségügyben 60 nap a fizetési határidő, azaz a szállítást, valamint a számlázást követő 61. napon válik lejárttá egy tartozás.

Mielőtt megjelent a valós kórházi tartozás a MÁK honlapján, Rásky László az egyhavi emelkedést 3,5–4 milliárd forint közöttire becsülte, ám ennek a dupláját gyűjtötték be a kórházak és a szakrendelők.

Az, hogy fizet-e egy intézmény, a szakember szerint leginkább azon múlik, hogy van-e forrása a kórháznak, illetve mennyire van rászorulva a cégek által biztosított eszközökre, szolgáltatásokra. A legnagyobb bajban a kisebb beszállítók vannak.

Rásky László hozzátette: kár lenne megint megvárni az év végi szokásos kórház-konszolidációt, többször javasolták a országos kórház-főigazgatónak az év közbeni adósságrendezést.

Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Jöhet itthon is a DSR és P2X? Nem gond, ha nem érted, majd mi elmagyarázzuk!

Elkészült az első magyar Nemzeti Rugalmassági Jelentés, amely a hazai villamosenergia-rendszer rugalmassági igényeit és a rugalmasság kiaknázása előtt álló lehetséges piaci akadályokat elemzi. E szerint a rendszer közép- és hosszú távú rugalmasságában nincs strukturális jellegű hiány a hagyományos gáz- és olajtüzelésű erőművi portfólió és az ipari akkumulátoros villamosenergia-tárolók várt terjedése mellett, a fogyasztói igény növekedését lekövető rugalmasság kielégítése azonban kockázatos lehet a reggeli és esti csúcsban, a naperőművi termelés kiesése esetén pedig akár a napközbeni órákban is. A Mavir vezetésével készült jelentés fontos üzenete, hogy a jogszabályi és szabályzati környezet felülvizsgálata és módosítása is szükséges a rugalmassági potenciál teljes kiaknázásához, ahogyan a fogyasztók ösztönzöttségének megteremtése is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×