Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Nem arra vágyik a hiánnyal kapcsolatban az MNB, mint amit a kormány tervez

5,9 helyett 3 az a szám, amit a jegybank szükségesnek és lehetségesnek is lát.

A gazdasági környezet a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,9 százalékos GDP-arányos deficitnél gyorsabb ütemű hiánycsökkentést, 3 százalék közeli hiányt is lehetővé, illetve szükségessé tesz - ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Költségvetési Tanács keddi ülésén képviselt álláspontját az MTI-vel.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a nominális GDP idén és jövőre is várhatóan közel kétszámjeggyel bővül.

A 2022. évi deficit alacsonyabb szintje egyúttal lehetővé teszi 2023-ban a 3 százalék alatti hiány megvalósulását is - jegyezték meg.

A jegybank szerint a költségvetési hiány és az államadósság gyorsabb ütemű csökkentése más területeken is segíti az egyensúlyok megőrzését, illetve helyreállítását. A központi pénzintézet kiemelten fontosnak tartja annak elkerülését, hogy a globálisan emelkedő inflációs környezetben a költségvetési hiány a kereslet aránytalan emelésével további inflációs kockázatokat okozzon. A hiány markánsabb csökkentése hozzájárul a külső egyensúlyi pozíció, és ezen keresztül a befektetői megítélés további javulásához is - mutattak rá.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság fenntartható felzárkózási pályán maradjon, még inkább növelni kell a zöldgazdaságra való áttérést és a digitális fordulatot támogató fejlesztések arányát - jelezte az MNB utalva arra, hogy a költségvetésnek hazánk versenyképességét is a lehető legnagyobb mértékben kell szolgálnia.

A magyar gazdaság erős immunrendszerének, valamint az erőteljes és célzott kormányzati és jegybanki válságkezelésnek köszönhetően Magyarország sikeresen védekezett a koronavírus-járvány gazdasági hatásai ellen - idézték fel. Emlékeztettek arra, hogy a hazai beruházási ráta továbbra is az EU élmezőnyébe tartozik, a munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben alacsonyan alakult, miközben a hitelpiacok egészséges működése folyamatosan támaszt adott a teljes gazdaságnak.

A magyar gazdaság az MNB szerint - ahogyan azt a kamatdöntés indoklásában is jelezték - gyors helyreállítási potenciállal rendelkezik, amelyre alapozva "az elmúlt 100 év leggyorsabb válság utáni helyreállási periódusára számíthatunk".

A családok, a munkahelyek és a vállalkozások védelme érdekében a járvány elleni védekezést és a gazdasági növekedést mindeddig az egyensúly elé kellett helyezni, a növekedés megteremtése után azonban figyelmünket az egyensúlyok helyreállítására kell fordítanunk - húzták alá.

A gazdaságpolitika feladata 2021-ben a dinamikus gazdasági növekedés megindítása, 2022-től pedig már az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítása - összegezte az MNB.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×