Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Jens P. Raak Pixabay

Kínai árukkal telnek meg az európai raktárak

Raktárépítési láz indulhat be Európában: az élénkülő e-kereskedelemnek jókor jött a koronavírus, a Kínából érkező áruk tárolási igényét már nem képes kielégíteni a jelenlegi infrastruktúra.

A nagy befektetők számára biztos ponttá vált európai raktárépületek építésébe pénzt befektetni: az e-kereskedelem hatalmasat fejlődött a koronavírus-járvány miatt, hivatalos adatok szerint Kína határain kívülre irányuló áruforgalma majdnem harmadával nőtt. A terület már a pandémia előtt is nagyon nagy ugrás előtt állt, a boltzárak és a "maradj otthon" felszólítása ugyanakkor nagyjából egy évet repítette előre a fejlődést becslések szerint. Most a gyorsaság a legújabb kihívás: egy kereskedő sem akar késedelmesen szállítani, áruit konténerekben tárolni ahelyett, hogy a vásárlóhoz kerülnének azok– írja a CNBC.

Ennek hatására nagyobb igény van Európa raktáraira, mint valaha, ezek 95 százalékos kihasználtsággal működnek, ami rekordnak számít. 2013 óta a tavalyi évben fektették be a legtöbbet a szektor fejlesztésébe, mintegy 38,64 milliárd eurónyit. Most azonban az Alibaba is szeretne egy méretes szeletet kiharapni az európai piacból, így még a korábbinál is több raktárra lesz szükség a kontinensen.

A tavalyi év a kínai vállalkozások határon túli raktáregységeinek számában

nem kevesebb, mint 80 százalékos ugrást hoztak:

2020 végére már 1800 raktárból szolgálták ki a kínai kereskedők áruival a vásárlókat világszerte. Azzal kapcsolatos összefoglaló adatok, hogy mely országok vagy kontinensek vásárolnak a legtöbbet Kínából, nincsenek, de az anekdotikus bizonyítékok abba az irányba mutatnak, hogy az európaiak rendelnek legszívesebben az országból.

Fejlődik a szolgáltatás minősége

Diane Wang, a DH Gate e-kereskedelmi platform alapítója a CNBC-nek azt mondta: jelenleg tíz raktáruk van tengerentúlon, amelyhez még legalább negyvenet szeretnének még építeni. Termékeik nagyjából fele már ezekben a raktárakban várja a megrendelést, tehát nem Kínából kell elindulniuk, amikor kosarunkba helyezve kifizetjük őket.

Suresh Dalai, az Alvarez & Marsal nevű, az ázsiai kereskedelem szakértőjének számító tanácsadócég egyik vezetője szerint is nagyon sok európai vásárol Kínából: szerinte a valódi fejlődés a csomagok nyomon követése, a rendelés napján történő kiszállítás és a csomagautomatás megoldások terén várható. Úgy gondolja, mivel nagyon nagy a kereslet, sok piaci szereplőnek jut majd tér, hiszen egyre több ember szokja meg az internetes vásárlást és a Kínából történő vásárlást is.

Hazai változás

A magyar helyzetet árnyalhatja, hogy július elsejétől nincs már áfa- és vámmentesség a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országból érkező csomagok esetében. Jelenleg ezek után sem áfát, sem vámot nem kell fizetni, 150 euró alatt pedig csak áfát kell a vásárlónak befizetnie.

Július elsejétől áfát minden csomag esetén kell fizetni,

a vámfizetés marad a 150 euró fölötti csomagok sajátja. A kiskaput azonban éppen az jelentheti, ha a kereskedőnek van európai raktára: ha innen szolgálja ki a vásárlót, akkor már nem harmadik országból érkezik a küldemény. Így az Európában épülő raktárak trendje végső soron segíthet azokon, akik éppen az ingyenes vagy olcsó posta és kedvező ár kombinációja miatt rendeltek sokat eddig Kínából.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×