A jelenleginél sokkal kevesebb autót szeretne látni Európa városaiban a Greenpeace, szemük előtt egy "autómentes város" képe lebeg húsz év távlatában. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépjármű-technológiai tanszékvezetője, Szalay Zsolt az InfoRádióban azonban úgy vélekedik, ez hosszabb folyamat lesz, és az autonóm közlekedés először inkább az autópályákon jelenik majd meg.

"A jelenlegi akkumulátortechnológia nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy a teljes járműpark átálljon elektromosra, ezért mi például foglalkozunk a hidrogéncellás tüzelőanyag technológiájával is. De

egyik napról a másikra nem történik meg az átalakulás, a búcsú a belső égésű motoroktól"

– ecsetelte.

Arra reagálva, hogy a Greenpeace azt szeretné elérni, hogy 2028-ra megszűnjön a hagyományos üzemanyag-ellátású autók forgalmazása, úgy fogalmazott, "2017-ben felfokozott hangulat volt a világban, hogy 2020-tól már autonóm járművekkel közlekedhetünk. Most 2021-ben járunk, és azt látjuk, hogy erőteljesen haladunk ebbe az irányba, és kétségtelen, hogy ez a jövő, de még nagyon sok víznek kell lefolynia a Dunán. Van egy mondás, mely szerint olyan az elektromobilitás, mint a ketchup, jönni fog az üvegből, ha lefelé fordítjuk, csak nem tudjuk, mikor és mennyi."

Arra azonban kiválóan alkalmas az elektromos járművek elterjedése, hogy a lokális emissziót megszüntesse; azért lokális, mert azért a villany sem a semmiből termelődik, azt elő kell állítani. Hogy miből, az viszont mindig az adott ország "energiamixének", adottságainak a kérdése.

A szakember úgy látja, az elektromos közlekedési eszközök a belátható jövőben a városi közlekedés ügyét fogják szolgálni, nagyobb távolságok megtételére olyan akkumulátor kell, amely nagyobb és lassabban tölthető; a városi megjelenés viszont már sürgető egy olyan helyzetben, ahol 14 év a futó autók átlagos életkora, ami azt is jelenti, hogy az új autók mellett akár 28 éves autók is lehetnek az utakon.

Az autonóm közlekedés elterjedése szerinte ugyanúgy fokozatos lesz, mégsem városon belüli viszonylatban, mert az a legbonyolultabb közlekedési környezet.

"Az úgynevezett 4-es szintű automatizáltság azt jelenti, hogy az autópályán átadjuk az irányítást a járműnek, és autópályás környezetben az autó sávot váltva, gyorsítva, lassítva, feltérképezve a környezetében közlekedő autókat el tud menni A-ból B-be anélkül, hogy az embernek bármilyen beavatkozást kellene tennie."

Városi környezetben ott lehetne szó "robotpilótázásról", ahol – mint amire Észak-Amerikában van példa –

• a városok utcahálózata négyzetrácsos
• nincs gyalogosforgalom
• mindenki autóval jár,

hisz ez egy sokkal tervezhetőbb, homogénebb környezet. De az nyilvánvaló – folytatta Szalay Zsolt –, hogy

egy ilyen önvezető autó kulturálisan nem létjogosult olyan környezetben, mint például Isztambul vagy valamely indiai nagyváros,

ahol "ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni".