Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy a biológiai sokféleség megóvásának fontosságát nem vitatják, de nincs meg az eszközrendszere az ökológiai mezőgazdaság 25 százalékos térhódításának Magyarországon.

„Az elmúlt öt évben Magyarországon, alapvetően támogatáspolitikai eszközökkel, megdupláztuk az ökogazdálkodásba bevont területeknek a nagyságát. Ez durván százmilliárdos támogatással volt lehetséges. Ha viszont 25 százalékra kellene emelni a célt, ennek nemcsak a támogatási eszközrendszere, hanem ami a fontosabb,

a piaca sem látszik egész Európában”

– magyarázta.

A magyar kormány számára a legfontosabb, hogy milyen eszközökkel, mikor és milyen ütemezéssel tudnak előre lépni ezen a területen. Feldman Zsolt emlékeztetett, a jelenlegi közös agrárpolitikában a források 40 százalékát már közvetlenül a környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítják, ugyanakkor ez a jóval nagyobb ambíciószint, a több előírás óhatatlanul a termelési körülmények drágulását jelenti. Éppen ezért az is fontos szempont, hogy egyszerre legyen megóvva a magyar és európai élelmezésbiztonság, másfelől egyszerre lehessen előre haladni a termelés zöldebbé tétele érdekében. Az európai önkorlátozás azonban semmit sem ér, ha az elvárásokat az EU a behozott élelmiszerek előállítása és termelése során nem érvényesít.

A Greenpeace Magyarország szerint megvan az innováció és a környezeti feltétel is ahhoz, hogy az európai uniós irányelvet érvényesíteni lehessen.

„Magyarország termőterületeinek 80 százaléka alkalmas arra, hogy vegyszerek nélküli ökológiai termelést folytassunk” – emelte ki Rodics Katalin biodiverzitáskampány-felelős, hozzátéve: ma már 400-500 féle egyenként ellenőrzött vegyi anyagot használ a mezőgazdaság, de hogy ezek egymásra milyen kölcsönhatással bírnak, mennyire erősítik egymás hatását, képtelenség kivizsgálni. Miközben több tanulmány szerint is etethető lenne az emberiség kizárólag ökológiai gazdálkodással, helyben termeléssel, a nagyüzemi mezőgazdaság a súlyos klímagondok előidézése mellett az élővilágot is pusztítja. Így a méheket, a beporzókat és a madarakat is, amelyek a segítőink lehetnének, hogy féken tartsunk a mezőgazdasági kártevőinket – magyarázta a szakember, arra is figyelmeztetve: egyre több növényvédőszer-maradvány van a táplálékunkban, és ennek nagyon súlyos egészségügyi következményei is vannak. Miközben a tudás, a talaj, a klíma, tehát minden megvan ahhoz, hogy a területek 25 százalékán természetbarát módszerekkel termeljünk, visszafogva a vegyi anyagoknak a használatát.

Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezető igazgatója az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy szerinte sem reálisak Magyarország tekintetében az európai uniós célok, de

gazdaságilag megtérülő lehet a minél gyorsabb átállás, mert dinamikusan nő az ökotermékek piaca.

Magyarországon, ahol 5-5,5 százalék az ökoterületek aránya az összes mezőgazdasági területhez képest, már a 15 százalék is szép, ambiciózus szám lenne. Az EU ráadásul nem is rögzítette a 2020 utáni közös agrárpolitikában a 25 százalékot, csak azt, hogy minden tagállamnak helyi tervet kell készítenie a maga által meghatározott célértékekkel.

Drexler Dóra arra is kitért, a hozamok, amit egy műtrágyás, kémiai növényvédő szeres mezőgazdasággal el lehet érni, magasabbak átlagosan az ökotermesztésnél, szántóföldi viszonylatban 10-15 százalékos lehet a különbség. Ugyanakkor a mai világban nem szabad csak azt nézni, hogy hány tonna kukorica vagy búza jön le egy hektárról, kiváltképp, miután Magyarországon jelenleg 25 millió embernek elegendő nyersanyagot állítanak elő egy évben.

Viszont gazdasági értelemben

az ökotermékek piaca évi 8-10 százalékos bővüléssel hosszabb távú fenntartható alternatíva tud lenni,

még akkor is, ha a termésátlagok összességében alacsonyabbak. Mindeközben megóvjuk a talajt, a vízkészleteinket, természeti értékeinket.