8 °C
Az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal maradt el júniusban az egy évvel korábbitól - mivel a koronavírus gazdasági hatása még erősen érződött -, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 12,2 százalékos a csökkenés - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júniusi adatokról szóló második becslésében.
Az előző hónaphoz képest ugyanakkor szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva már 17,1 százalékkal nőtt a kibocsátás, ami a havi összevetések közül az idei legmagasabb érték.
Májusban a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 27,6 százalékkal esett vissza az ipari termelés, áprilisban pedig még 36,6 százalékos volt a zuhanás.
Főként a külpiacok újraindulásának köszönhető az ipari termelés növekedése, mivel éves összevetésben
az ipari export volumene csak öt százalékkal csökkent, ezzel szemben a belföldi értékesítés 7,3 százalékkal esett vissza.
A járműipar továbbra is szenved, az exportjában 12,2 százalékos csökkentést mért 2019 azonos időszakához képest a KSH. Ezzel szemben a feldolgozóipari exportértékesítés 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 13,2 százalékkal nőtt. Ugyancsak az export várható növekedésére utal, hogy az új megrendelések 19,6 százalékkal nőttek, ezzel szemben a belföldi rendelések 6,1 százalékkal estek vissza tavaly júniushoz képest.
Az összes rendelésállomány június végén 0,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az iparon belül 96 százalékot képviselő feldolgozóipar termelése 7,3 százalékkal, míg a csekélyebb súlyú bányászaté 34 százalékkal esett vissza. Az energiaipar, vagyis a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás kibocsátása 4,3 százalékkal mérséklődött.
A járvány átrendezte a feldolgozóipari ágak termékei iránti keresletet is. A termelés több mint 28 százalékát jelentő
járműgyártás 12,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A közúti gépjármű gyártásának volumene 12,5 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 14,1 százalékkal csökkent.
Ezzel szemben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,5 százalékkal nőtt. Ezen belül is a két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 58 százalékkal, míg a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 13,3 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezések gyártása ugyanakkor 61 százalékkal visszaesett.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva, főleg az export kedvező alakulása miatt, a belföldi értékesítés csökkent.
A legnagyobb mértékben, 35 százalékkal a dohánytermékgyártás bővült, de 10 százalék feletti a júniusi növekedés a növényi, állati olaj gyártásában, a tejfeldolgozásban, valamint a malomipari termék, keményítő gyártásában. A tizenegy alágazat közül három esett vissza. A húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,7 százalékkal, a második legjelentősebb italgyártás 3,1 százalékkal csökkent. A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 12,7 százalékkal, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 17,2 százalékkal csökkent. A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása 3,9 százalékkal nőtt, elsősorban a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutása miatt.
A textil és bőripar kilábalása még messze van, nemcsak a kiskereskedelmi értékesítésbeli visszaesések, hanem a termelés igen jelentős csökkenése miatt is - vagyis egyelőre nem is számítanak nagyobb keresletre az ágazatban. Júniusban itt mérte a legnagyobb, 18,6 százalékos zuhanást éves összevetésben a KSH, mindenekelőtt a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártásának visszaesése miatt.
Az ipari termelés a régiók közül csak az Észak-Alföldön nőtt, a bővülés 5,1 százalékos volt. A legnagyobb mértékben, 14,2 százalékkal a Közép-Dunántúlon csökkent a volumen, a többi régióban 2,7 százalék és 9,8 százalék közötti a visszaesés.
Az idei első hat hónapban az előző év azonos időszakához képest 12,8 százalékkal esett vissza az ipari termelés.
Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 13,6 százalékkal, míg a 37 százalékot képviselő belföldi értékesítésé 7,7 százalékkal csökkent. Az ipari termelés ebben az összevetésben is csak Észak-Alföldön tudott nőni, 0,9 százalékkal. A többi régióban 2,9 százalék és 21 százalék közötti csökkenést mért a KSH, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.
