Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Új vezérigazgató a Keler Zrt. élén

A korábbi vezérigazgató-helyettest léptették elő 2020. július 31-étől.

Az igazgatóság 2020. július 31-ével Demkó-Szekeres Zsoltot nevezte ki a KELER Zrt. vezérigazgatói pozíciójára - adta hírül a Magyar Nemzeti Bank és a BÉT tulajdonában lévő társaság. A KELER egyébként a magyar tőkepiac egyedüli központi értéktáraként a magyar értékpapírok kibocsátásának, az értékpapír tranzakciók kiegyenlítésének központi háttérintézménye.

Kinevezése előtt a szakember vezérigazgatóhelyettesként és banküzemi igazgatóként dolgozott a cégnél 2019-től. Ez idő alatt kulcsszerepet játszott a KELER CSDR engedélyezési folyamata első mérföldkövének, a Teljességi nyilatkozatnak a megszerzésében, valamint az SRD megfelelést biztosító zöldmezős rendszerfejlesztés vezetésében.

Demkó-Szekeres Zsolt vezérigazgatóként a legfőbb céljának tekinti, hogy a társaság ügyfeleivel közösen sikerre vigye a KELER szolgáltatásfejlesztési programját, ezzel is biztosítva, hogy partnereik egy megújult központi infrastruktúra elégedett ügyfelei legyenek. Emellett elkötelezett, hogy a KELER Zrt. minden támogatást megadjon a KELER KSZF Zrt. settlement banki modellváltásához, garantálva, hogy a társaság 2021-ben már egy CSDR szerint engedélyezett központi értéktárként működjön. A KELER KSZF a legmagasabb európai követelményeknek megfelelve klíringházként a Budapesti Értéktőzsde, az MTS Hungary állampapír kereskedelmi piac, a CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac, és a magyar kiegyenlítő gázpiac számára nyújt klíringszolgáltatásokat, valamint a HUPX magyarországi szervezett villamosenergia-piacon, a német, a francia, a cseh és a szerb energia piacon, és az osztrák gázpiacon nyújt általános klíringtagi szolgáltatásokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×