A várható veszteségekre képzett céltartalék miatt drasztikusan csökkent az Erste Bank adózott eredménye, a tavalyi első fél évi 25,129 milliárd forintról 27 millió forintra - mondta el Jelasity Radován elnök-vezérigazgató szerdán, a pénzintézet első fél évi eredményeit bemutató online sajtótájékoztatón.

Hangsúlyozta: a bankszektor a gazdaság tükörképe, a bankok is jelentős kihívásokkal néznek szembe, amit az Erste számai is visszatükröznek. Bár az NPL-ráta 2,1 százalékra csökkent a tavaly június végi 2,9 százalékról, arra számítanak, hogy a moratórium év végi kifutását követően növekedhet a nem teljesítő hitelek aránya.

A járvány várható negatív hatásainak kezeléséhez a bank a tavalyi első fél évi 4,786 milliár forint jóváírás után az idei első fél évben 17,225 milliárd forint kockázati költséget könyvelt el,

a pénzügyi eszközök értékvesztése így 22 milliárd forinttal rontotta az eredményt.

Hozzátette, 2015 óta ez az első év, hogy nem jóváírást, hanem kockázati költséget könyveltek el. Az év hátralévő részében azonban már nem számítanak további jelentős kockázati költségre, a március után folyósított hitelportfólió (amelyre a moratórium nem vonatkozik) minősége kiemelkedő. Az új kihelyezéseket a koronavírus sem állította le. Abban bíznak, hogy a fél évinél jobb eredménnyel zárják az évet.

Focihasonlattal élve kijelentette: az Erste talán kapott egy gólt, de mindenképpen megnyeri ezt a meccset.

Mint elmondta, habár a működési eredmény továbbra is robosztus - a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján 34,015 milliárd forint volt a tavalyi első fél évi 36,904 milliárd forint után -, a bevételek mégis stagnáltak, aminek oka az, hogy

a treasury-kereskedési bevétel csökkent, a kamatbevétel pedig a moratórium miatt 2,5 milliárd forinttal alatta maradt a tervezettnek.

Mivel a bevételek csökkentek, a kiadások pedig a beruházások, az amortizáció növekedése miatt emelkedtek, a költség/bevétel arány az időszak végére 52,9 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 48,9 százalékról, arra számítanak azonban, hogy az év végére ismét 50 százalék alá esik - mondta. Hozzátette, a mutató 4 százalékos romlásának mintegy fele abból származik, hogy a moratórium miatt csak 2021-től tudják jóváírni azokat a kamatokat, amiket idén kellett volna megkapniuk.

Kiemelte, hogy

a fizetési moratórium, a Babaváró hitel és az Nhp Hajrá! program hatására mindenütt nőtt a hitelállomány, az Ersténél a növekedés június végéig 22 százalék volt,

meghaladva a 18 százalékos piaci átlagot. A lakossági új kihelyezés a tavalyi első fél évben 91 milliárd forintot tett ki, míg az idei első hat hónapban 139 milliárd forintnyi új hitelt folyósított a bank. A betétállomány bővülése is kiemelkedő, 19,8 százalék volt, részben a moratórium, részben a visszafogott fogyasztás hatására - ismertette az elnök-vezérigazgató.

Harmati László lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: a lakossági területen az első fél évben az új kihelyezések értéke 53 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül azonban az első negyedévben 83, a második negyedévben 30 százalékkal. A jelzáloghiteleknél az újonnan folyósított hitelek értéke 7 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A friss adatok ugyan már kisebb mértékű emelkedést mutatnak mind az igénylést, mind a folyósítást tekintve, de az új hitelezés még így sem éri el a 2019-ben jellemző szintet. A fogyasztási típusú kölcsönöknél a kihelyezés több mint a duplájára ugrott, az állomány pedig 92 százalékkal bővült egy év alatt. A lakossági hitelezést egyértelműen a Babaváró hitel húzza, a fogyasztási kölcsönöknél az új kihelyezések több mint felét adta.

A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon - befektetés és betét - egy év alatt 19 százalékkal, 3314 milliárd forintra nőtt az első fél év végére,

ezen belül a befektetések aránya 58 százalék volt. A növekedéshez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a fizetési moratórium bevezetése, valamint a pandémiás helyzetben visszafogott fogyasztás következtében historikusan magas szintre bővültek a betétállományok.

A kisvállalkozók esetében az új kihelyezések értéke 41 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a szerződött hitelállomány azonban a moratórium miatt június végén így is 18 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, számlaforgalmuk pedig júniusban már több mint 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Szabados Richárd, a bank vállalati üzletágának vezetője elmondta: a vállalati üzletágban az új kihelyezések volumene az első hat hónapban 15 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, a hitelállomány azonban még így is 19 százalékkal bővült egy év alatt. Az Erste az Nhp Hajrá! programban július végéig 28 milliárd forintot folyósított, amelynek több mint 20 százaléka új hitelszerződés volt. A vállalati hitelállomány továbbra is jó minőségűnek mutatkozik, az NPL ráta kevéssel 1 százalék felett alakult, amiben a törlesztési moratórium hatása is megjelenik. A nagyvállalatok és önkormányzatok hitelállománya egy év alatt 27 százalékkal nőtt, az új hitelek volumene 63 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi első fél évben. A kis- és középvállalkozásoknál (kkv) a hitelállomány egy év alatt 11 százalékkal gyarapodott, az új kihelyezés azonban 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kkv-k ugyanakkor 19 százalékkal több új számlát nyitottak, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, számlaforgalmuk 3 százalékkal nőtt éves összevetésben.