Orosz Zoltán kiemelte: a lignites egységek fokozatos kivezetése csak úgy valósítható meg, ha azok helyére korszerűbb és környezetkímélőbb technológiák lépnek. A nemzeti dekarbonizációs célok elérése, a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében a jelenlegi kapacitások kiváltását gyorsan és hatékonyan kell megoldani - tette hozzá.

Az idén tavasszal az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonába került Mátrai Erőmű Zrt. számára az új tulajdonos szakmai háttere az átalakítási folyamat idején is garancia az ellátó rendszer zavartalan működtetésére és a jelenlegi, összességében 4500-at meghaladó munkahely minél nagyobb arányú megőrzésére - húzta alá.

Utóbbi kapcsán hangsúlyozta: az erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója, ezért a cég az átalakítás és a jövőbeni működtetés során egyaránt kiemelt figyelmet fordít a társaság különböző egységeiben foglalkoztatott képzett munkaerőre. Kifejtette: mivel a bányászat többlépcsős visszaszorulásával párhuzamosan a rekultivációs munkák előtérbe helyeződnek, a bányászok egy része e tevékenységre és a tervezett erőművi fejlesztések előkészítési feladataira átirányítható és tovább foglalkoztatható lesz.

A cég fejlesztési terveiről szólva Orosz Zoltán elmondta: meglévő egységeik 2025 végéig rendelkeznek működési és az ehhez kapcsolódó szakhatósági engedélyekkel. A működés fenntartása és a keleti országrész áramellátási biztonsága érdekében fontos az erőmű fokozatos átállítása és "kevésbé környezetterhelő, innovatív, megújuló alapú villamosenergia-termelő telephellyé alakítása" - fogalmazott.

Ennek jegyében a rekultivált területekre épült eddigi két, 36 megawatt összteljesítményű naperőmű mellett további 200-220 megawattnyi napelempark létesítését tervezik a közeljövőben Visontán és Bükkábrányban, melyet egy 500 megawatt teljesítményű kombinált gázblokk építése egészítene ki. Ezzel párhuzamosan az alternatív tüzelőanyag hasznosítását egy dedikált, azaz tisztán biomassza- és RDF-hulladéktüzelésű blokkban összpontosítanák - tájékoztatott.

Újságírói kérdésre válaszolva az erőműfejlesztési és stratégiai igazgató megjegyezte: a cég közel 300 hektáros ipari parkjában a füstgáz kéntelenítése során keletkező nyers gipsz hasznosítására betelepült - jellemzően építőipari alap- és segédanyagokat gyártó - vállalkozások a kedvező logisztikai és energetikai adottságok miatt a technológiai átalakítást követően sem tervezik bezárni itteni üzemeiket.

Az eseményen elhangzott: a 950 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkező mátrai az ország második legjelentősebb erőműve, 5 lignittüzelésű egysége az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején épült, majd a 2000-es évek közepén 2 gázturbinát, míg 2015-ben és tavaly két napelemparkot helyeztek üzembe. Két saját tulajdonú bányája Visontán és Bükkábrányban található. Az erőmű tavaly a külszíni fejtéssel bányászott lignit elégetése és a napenergia hasznosítása mellett biomasszából, valamint anyagában nem hasznosítható (RDF) műanyag-hulladékból, továbbá gáz-tüzelőanyagból mintegy 4500 gigawatt-óra villamosenergiát állított elő, mely a hazai termelés közel 14 százaléka.