Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.4
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő
Nyitókép: Pixabay

Háromhavi zuhanás után újra nő a foglalkoztatottak száma

A március-májusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai megjelennek a munkanélküliségi adatokban - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Májusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer volt, az előző hónaphoz képest 31 ezerrel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezerrel kevesebb.

Májusban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt. Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 55 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,6 százalékponttal, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.

Az inaktívak száma jelentősen, 59 ezerrel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis - a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően - aktívan kezdett munkát keresni, közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint

a nyilvántartott álláskeresők létszáma május végére 363 ezerre nőtt.

A március-májusi háromhónapos periódusban 192 ezren voltak munka nélkül,

  • a 15-24 éves munkanélküliek száma 37 100 fő, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. A munkanélküliek közel ötöde ebből a korcsoportból került ki.
  • A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt az előző évihez viszonyítva, 2020 ezen három hónapos 133 100-an voltak közülük munka nélkül,
  • az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,5 százalék volt (20 ezer fő).

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezerre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 86 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra emelkedett.

A munkanélküliség átlagos időtartama 8,5 hónap volt, a munkanélküliek 21,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Foglalkoztatottság

2020 májusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,5% volt, ami az áprilisi értékhez képest 0,4 százalékponttal emelkedett.

A március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 403 ezer, az egy évvel korábbinál 2,2 százalékkal kevesebb volt.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,6 százalék volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai a foglalkoztatási adatokban is megjelennek - közölte a KSH.

A foglalkoztatottak létszáma

  • a 15-24 évesek korcsoportban 19 200 fővel,
  • a 25-54 évesek korcsoportjában 91 300 fővel,
  • az 66-64 éveseknél 600 fővel csökkent.
Forrás: KSH
Forrás: KSH

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 48 ezerrel, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 26 ezerrel csökkent egy év alatt.

A magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma 23 ezerrel lett kevesebb a külföldön végzett munkájuk elvesztése miatt, vagyis ők nem a magyarországi gazdasági folyamatok következtében veszítették el az állásukat – írta a KSH. A statisztikai hivatal az idei vizsgált időszakban 96 500 külföldön dolgozó magyart tartott nyilván.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, március-májusban Magyarországon az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal alacsonyabb, 73,9 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, férfiaknál 81,9 százalékos, a nőknél 66,0 százalékos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×