eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Matolcsy György a korábbi válságok tanulságairól

Matolcsy György szerint a mai nehézségek nem állnak össze rendszerszerű válsággá, nem a rendszer válságával vagy a válságok rendszerével kell szembenézni, hanem célzott eszközökkel megoldható nehézségekkel, ezért "beárazva a kormány és az MNB célzott eszközeit, már 2020-ra is egy szerényen bővülő magyar gazdaságot várhatunk".

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a növekedés.hu portálon megjelent véleménycikkében az előző sikertelen válságkezelések legfontosabb tanulságát először abban vonta le, hogy semmilyen körülmények között sem szabad újabb nemzetközi, ezen belül uniós hitelfelvétellel kezelni a mai kihívásokat. Ezzel szembeállította, hogy az Európai Unió déli országai eladósodnak, mert a rendszerszintű válságot, az euró és az EU válságát nem képesek az EU és az eurózóna számukra kedvező átalakításával megoldani. Magyarország és a V4-ek mások, az ő rendszerük már Európa jövője és a jövő Európája - hangoztatja a szerző.

A korábbi válságok második döntő tanulságát abban látja, hogy a gazdasági kilábalás döntő forrása a foglalkoztatás és a vásárlóerő megőrzése. Az 1990-es évtized első felében megszűnt 1,5 millió munkahely soha nem épült vissza.

Most átmenetileg megszűnik néhány százezer munkahely, de ezek többségét még ebben az évben vissza lehet építeni véleménye szerint.

Az elmúlt 10 év sikereinek harmadik forrása, amit használni kell: a hitel. Véleménye szerint 2013-ban azért indulhatott meg a növekedési fordulat, mert a költségvetés rendbetétele után a jegybanki pénzpolitikát is átformálták. A hitelállomány csökkenése helyett bővültek a vállalati és lakossági hitelek. Matolcsy György számításai szerint, ha kétszámjegyű a hitelállomány bővülése, akkor legalább 2 százalékkal nő a magyar gazdaság.

Egy vadonatúj tanulságot is alkalmazni javasol Matolcsy György abból kiindulva, hogy meglátása szerint az elmúlt két év kiemelkedő, átlagosan 5 százalékos növekedése mögött a beruházási tevékenység magas szintje áll. Mindkét évben a teljes növekedés 75 százalékát adták a beruházások, ennek közel felét az építési tevékenység. Már egy tőke- és technológiaintenzív növekedési pályán vagyunk/voltunk - állapítja meg, és hozzáteszi: aki tehát most beruházást indít, az mindenkit segít a gazdaság újra indításában, ez kiemelten igaz az államra.

Szokása szerint idézettel zárja mondandóját, "ahogy az ismeretlen római üzeni nekünk: Ne holnap, inkább ma!/Non cras, quod hodie!/".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×