Bod Péter Ákos: Az 1, 2, 3 százalék logikája

A nyár forró, ettől azonban nincs politikai uborkaszezon a világban. Nálunk sem. A június 9-i kettős választás mérsékelt érdeklődést keltő, szinte lefutott hazai eseménynek nézett ki akár csak negyedévvel azt megelőzően. Aztán nagyon másként alakultak a politikai viszonyok. Ami a gazdaságot illeti: a rossz és romló költségvetési helyzet láttán tudható volt, hogy ezúttal nem lesz mód választások előtt hangulatjavító költekezésre. Különösen úgy, hogy igen drága államosítási tervek, valamint a nagyközönség előtt ismeretlen mértékű nagyvállalati támogatások, továbbá az adósságszolgálati terhek miatt az állam költségvetési kiadásai roppantmód megugrottak. Így, amint mértékadó elemzések, valamint az Európai Bizottság tavaszi előrejelzései mutatták, a túlzott mértékű hiány mielőbbi korrekciója lett volna szükséges. Ilyenre persze nem volt kapható a kormány június előtt, eltekintve egy kiadásmérséklő csomagtól. Már az is eredmény, hogy legfeljebb az üzemanyag-kereskedőket presszionálta a kiskereskedelmi árak átmeneti mérséklésére.