A már a parlament honlapjára is felkerült 2021-es költségvetési törvényjavaslatban a kormány azzal számol, hogy a gazdasági növekedés 4,8 százalék lesz, az infláció 3 százalék körül alakulhat - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.

2,9%-os hiánnyal tervezték meg a költségvetést 2021-re. Ez a korábbiaknál magasabb, de az unión belül továbbra is alacsony, az uniós 3%-os szint alatt van - emelte ki Varga Mihály.

Az adósságráta újra 70% alá kerülhet jövőre

• 270 milliárd forint lesz a központi tartalék:
• általános tartalék 120 milliárd forint,
• gazdaságvédelmi alap tartaléka 120 milliárd forint,
• járványügyi alap központi tartaléka 30 milliárd forint.

Gazdaságvédelmi intézkedések

Április elején kezdődött Magyarország eddigi legnagyobb gazdaságvédelmi intézkedéssorozatának végrehajtása, amelyet a koronavírus-járvány hatásainak enyhítése miatt indítottak, és amely 9000 milliárd forintot mozgósít.

A gazdaságpolitika elsődleges célja jövőre az eddigi eredmények megvédése, a munkahelyek megőrzése és a gazdaság újraindítása, miután a járvány felülírta a korábbi gazdasági kilátásokat. Ezen célra jövőre 2555 milliárd forintot szánnak, a fő szempontok:

• munkahelymegőrzés
• új munkahelyek teremtésének elősegítése
• kiemelt ágazatok megerősítése
• a vállalatok pénzügyi helyzetének, likviditásának biztosítása
• családtámogatás
• nyugdíjasok védelme

A járványügyi készültséget fenn kell tartani, ezért

létrejön az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, 2935 milliárd forint

összevont összeggel.

Családtámogatásokra jövőre 2295 milliárd forintot költenek, ezek a kiadások 2010 óta a két és félszeresükre nőttek, a GDP közel öt százalékát költi ilyen célokra a kormány, ez Európában is magas érték. Többek között folytatódik a babaváró hitel, többet költenek gyermekétkeztetésre, és teljes körben ingyenes lesz a tankönyvellátás.

A nyugdíjasok juttatásai tekintetében megemlítette, hogy jövőre elkezdik bevezetni a 13. havi nyugdíjat, ami 77 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésben. Azzal számolnak, hogy a várhatóan közel 5 százalékos gazdasági növekedés miatt

lesz nyugdíjprémium,

erre várhatóan 53 milliárd forintot költenek majd.

Egy kérdésre adott válaszból az is kiderült, hogy

a nyugdíjak az infláció mértékével emelkednek, ami 3 százalék körüli lesz 2021-ben.

778 milliárd forint lesz a honvédelemre fordítandó összeg, ami egy év alatt 30 százalékkal nőhet, és a rendvédelem költségvetése megközelíti a 953 milliárd forintot, 2010-hez képest a duplájára nő.

Varga Mihály kiemelte: szinte minden területen többet költenek az ideinél:

• oktatásra jövőre 2229 milliárdot (közel 80 milliárddal több a tavalyinál)
• egészségügyre 2145 milliárdot (186 milliárddal több)
• nyugellátásra 3900 milliárdot (325 milliárddal több)

A közszféra béreire az ideinél közel 390 milliárddal többet fordítanak, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra és a közfoglalkoztatásra szánt összeg is magasabb lesz.

2020-ra 353,8 forintos euróárfolyammal számoltak, a jövő évi költségvetés készítésekor pedig 356,6 forintossal.

Hozzátette végül, hogy a költségvetés szerkezetét egyszerűsítették, feleannyi sorból, tételből áll, mint korábban.

Ez a hatodik olyan költségvetési tervezet, amit az év közben nyújtanak be, és nem a második félévben.

Azzal zárta szavait, hogy egy mondást idézet, miszerint a hajót a rakomány és nem az utasok vízbe dobásával kell megmenteni, amit azzal állított párhuzamba, hogy a kormány nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással tudta enyhíteni a járvány okozta krízishelyzetet.

Az önkormányzatok finanszírozása

Több forrás juthat a helyi önkormányzatoknak 2021-ben, az idei nagyjából 739 milliárd forintos forrás helyett mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd. Ezen belül a működési költségvetést 840 milliárd forintban, míg a felhalmozási költségvetést 17,7 milliárd forintban határozza meg. Utóbbi mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb a 2020-ra tervezettnél.

A helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 173 milliárd forint helyett több mint 264 milliárd forint jut.

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira azonban kevesebbet szánnak: mintegy 36 milliárd helyett 31 milliárdot.

• Egyes köznevelési feladatok támogatására - az idei csaknem 191 milliárd forint helyett - mintegy 213 milliárd forintot lehet majd fordítani.
• Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatására az idei csaknem 163 milliárd forint helyett a jövő évre ezen a soron 174 milliárd forint szerepel.
• Gyermekétkeztetési feladataik támogatására is többet fordítanak: 82 milliárd forint helyett több mint 86 milliárd forint jut erre a célra.
• Kulturális feladataikat jövőre mintegy 22 milliárddal támogatnák, az idei költségvetésben erre nagyjából 14 milliárd forint jutott.

A törvényjavaslat tárgyalási rendje

Ebben Kövér László szerint rendkívüli dologra nem kell számítani, a költségvetési javaslatot 30 órás időkeretben tárgyalják a képviselők.

• Június 9-12.: általános vita
• Június 11. 16 óra: képviselői módosító javaslatok benyújtásának határideje
• Június 16-19. bizottsági részletes viták
• Június 24.-25.: költségvetési bizottság összegzi a beérkező módosító javaslatokat
• Június 29. összegző javaslatok vitája és döntés
• Július 3. zárószavazás, ez az Országgyűlés munkája miatt átcsúszhat július 6-ára, ami várhatóan a tavaszi ülésszak utolsó munkanapja is lesz a nyári szünet előtt.