Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
A megújított húszezer forintos bankjegy UV fénnyel megvilágítva a bemutató sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épületében 2015. szeptember 25-én. A bank 2015. december 14-től hozza forgalomba a megújított bankjegyeket, a jelenlegi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Rizikósabb időszak elé néz a hitelesek egyik nagy tábora

Két nagy táborra oszthatóak a magyarországi lakáshitelesek a Money.hu elemzése szerint: azoknak, akik változó kamatozású hitelt vettek fel, rizikósabb időszak következhet, mert a törlesztőrészletük emelkedhet.

Azoknak a hitelfelvevők, akik olyan iparágakban, valamint szakmákban dolgoznak, amelyeket érzékenyebben érinti a kialakult válság, óvatosabbnak kell lenniük, hiszen elképzelhető, hogy a jövedelmük csökken, rossz esetben teljesen elveszik – mondta az InfoRádiónak a Money.hu ügyvezetője. Vagyis

a moratórium által megteremtett védettség számukra mindenképpen javallott,

és a soron következő hónapok törlesztőrészletét, amennyiben lehetséges, takarítsák meg a januárral újrakezdődő időszakra, mert ebben az esetben 6-9 hónapot védett törlesztett időszaknak tudhatnak majd be – tette hozzá Radimeczky Géza.

A szakember arra is kitért, hogy az elmúlt két–három évben az ügyfelek igen jelentős része hosszabb kamatperiódusú hitelt vett föl, vagyis a hiteltörlesztőt és kamatot is estenként 5-10 évre, de akár még hosszabb időre fixálták, ami nagyon bölcs döntés volt a részükről. Az ezt megelőző időszakban, hosszú éveken át, azonban ez kevésbé volt jellemző, és az ott felvett hitelek zöme még az 1 évnél rövidebb kamatperiódusú kategóriába tartozik, vagyis ezen belül változhat, növekedhet a hiteltörlesztőrészlet, miután a kamatok jelenleg emelkedő trendet mutatnak.

Vagyis az utóbbiak esetében

várható 2021. január 1-től, kisebb-nagyobb mértékű hiteltörlesztőrészlet-emelkedés

– magyarázta a Money.hu ügyvezetője.

Radimeczky Géza szerint a jelenlegi helyzetben azokat nem érheti meglepetés – még akkor sem, ha élnek a hitelmoratórium adta lehetőséggel –, akik a munkájukat, ezáltal a jövedelmüket meg tudják tartani, és képesek lesznek törleszteni, valamint azokat sem, akik a már említett hosszabb fixáltságú hitelekkel rendelkeznek, hiszen az ő törlesztőik 5-10 évig nem fog emelkedni. Végezetül megjegyezte, az elmúlt évek nagyon jó gyakorlata nyomán a teljes hitelállomány 10 százaléka viszont már olyan, amely a futamidő végéig fixált törlesztést hordoz, vagyis ők az egész futamidő végéig biztonságban érezhetik magukat.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×