Az élelmiszerek területén az elmúlt héten időben és térben is történt egy egyfajta átrendeződés a kereskedelmi termékcsatornáknál, emiatt nem állítható, hogy jelenleg minden magyarországi húsüzem teljes kapacitással működik – fogalmazott Éder Tamás az Arénában.
Azzal ugyanis, hogy másfél héttel ezelőtt bezártak az iskolák és egyéb közintézmények, miközben az éttermek jelentős része is szünetel, vagy csak korlátozottan tart nyitva, azok az élelmiszeripari üzemek, beleértve sok kisebb és közepes húsipari üzemet, amelyek elsősorban a HoReCa (szállodák, éttermek, kávéházak) szegmensben, illetve a közétkeztetésben adtak el terméket, azzal találták magukat szemben, hogy
a vásárlójuk bezárt, vagy lényegesen kisebb mennyiségű terméket vesz át tőlük.
Tehát az ezen csatornákra termelő cégek komoly problémát tapasztalnak – emelte ki a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
A szakember emlékeztetett, az utóbbi időben tapasztalható volt két nagy vásárlási láz is. Az első alkalmával a tartós élelmiszerek fogytak, majd utóbbi során már a tőkehúsokat is nagyon nagy mennyiségben keresték a fogyasztók, ami egy-két napos hiányt is eredményezett, ami azt mutatja, hogy térben történt egy csatornaváltás – magyarázta a szakember. Ugyanis nem a közétkeztetésben és az éttermekben ették a húst az emberek, hanem otthon. Viszont az ehhez történő hús alapanyag megvásárlása a kiskereskedelmei láncoknál jelent meg, amelyeknél ez a mennyiségű igény korábban nem jelentkezett. Vagyis
nem fogyasztottunk el több húst
– tette hozzá –, csak úgy tűnt, mintha hatalmas húsmennyiségek kezdenének el mozogni a fogyasztókhoz.
Tehát azok a kicsi és közepes méretű cégek, amelyek a helyi óvoda és iskola, valamint egy helyi étterem ellátására szakosodtak, azok bizony ma nincsenek könnyű helyzetben, és nem futnak százszázalékos kapacitáson – fogalmazott Éder Tamás.
Nem merik áthárítani a vevőkre
Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy a sertéspestis miatt megjelent kínai kereslet az Európai Unióban jelentősen felverte az alapanyagárakat, az áremelkedést azonban a termelők nem hárították át a vevőkre.
A világ legnagyobb sertéstenyésztője és sertéshús előállítója Kína, amely több mint egy éve szembesült az afrikai sertéspestis terjedésével. Becslések szerint azóta a kínai állomány közel fele vagy elpusztult, vagy kényszervágásra került. Úgyhogy a kínaiak óriási kereslettel jelentek meg a világpiacon, fölverve a világpiaci árat – ismertette Éder Tamás. Ennek nyomán az egyik legnagyobb exportáló az Európai Unió lett, amely több mint 80 százalékkal növelte egy év alatt a kivitelét a kínai piacra.
Ez viszont az árakban is megjelent, és mintegy
50 szákékkal magasabb áron határozta meg az élő sertés árát, vagyis ennyivel nőtt egy év alatt a vágóhidak számára legfontosabb alapanyag, a disznó ára.
„Ennyivel kap ma többet egy sertéstenyésztő gazda a hízójáért, mint egy évvel ezelőtt.”
Mindeközben az élelmiszeriparban, és ezen belül a húsiparban is, jelentős, évi 10 százalékos bérnövekedés ment végbe az elmúlt két esztendőben, ahogyan az energiahordozók költségének a növekedése is megfigyelhető volt. Vagyis
a három legfontosabb önköltséges tényező, finoman szólva is drasztus emelkedésen ment keresztül”,
amit a húsipar a mai napig nem volt képest teljes egészében áttenni a fogyasztói árakba – emelte ki szövetség elnöke.
Példaként említette, hogy a sertés tőkehús fogyasztói árának növekedése 25-30 százalék között van, míg a húskészítményeké 20 százalék körül, de az az önköltségnövekedés, amivel a vágó szektor szembesült, az még nincs teljes mértékben benne a fogyasztói árakban. Vagyis szavai szerint az ágazat vélhetően jelentős veszteséget tudhatott be az elmúlt egy évben, és
már a koronavírus megjelenése előtt is nehéz gazdasági helyzetbe került.
És ami az elmúlt napokban, illetve hetekben zajlik, csak további problémákat jelet az ágazat szereplői számára.
Az önköltségnövekedés egyik pillanatról a másikra történő áthárítása viszont potenciálisan olyan mértékű fogyasztásvesztést eredményezhet, amit a cégek viszont nem mertek megkockáztatni – tette hozzá.