eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Hentespult egy budapesti szupermarketben 2019. január 14-én. Január 15-től nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek húspultjaiban kapható, nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Még mindig drágul a sertéshús a boltokban

Bár májusban csökkenni kezdett az élősertés ára, és a boltokban egyre növekvő árakkal szembesülnek a fogyasztók, mégsem a húsipar profitál a folyamatból.

A NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül májusban 537 forint volt egy kilogrammra vetítve, ami 4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A darabolt sertéshús, mint a karaj, a tarja vagy a comb feldolgozói értékesítési ára hat százalékkal nőtt ugyanekkor. A fogyasztói árak ehhez képest jelentősebbek emelkedtek: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanis például a rövidkaraj és a sertéscomb a tavaly májusinál 23 százalékkal drágábban került a boltokba - írta a Magyar Nemzet.

Menczel Edit, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a hazai fogyasztói árakat a kereskedelem szabja meg, alakulása nem követi a feldolgozók átadási árait. A feldolgozók továbbra is csak szeretnék a valós költségemelkedésüket elismertetni a kiskereskedelemmel, kérdéses, hogy ezt meg tudják-e tenni.

A húsipar ugyanis egyre nehezebb helyzetben van: már a tavalyi élősertés ár, majd a bér- és energiaköltség emelés is komoly gondokat okozott, de a járvány miatt kieső vendéglátóipari kereslet és a pánikváráslások utáni fogyasztáscsökkenés is komoly bevételkieséseket okozott a járványvédelmi költségek megjelenése mellett. Az élősertés árának mérsékelt csökkenése amit az elmúlt hetekben tapasztaltak szintén nem hazai folyamat, hanem a német tőzsdei árak alakulásának hatása. Menczel Edit szerint messze van még az az időszak, amikor a hazai feldolgozók is fellélegezhetnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×