Világszinten is jelentős szolgáltatás lesz az azonnali fizetési rendszer március 2-i indulása, ezzel egyszerre, egy időpontban indul el az összes magyarországi bank.

Jelentős összeghatárig, 10 millió forintig lehet vele átutalni, és nagy újdonság, hogy nemcsak a számlaszámok, hanem a másodlagos ügyfélazonosítók (akár telefonszám) használatával is lehet átutalást indítani.

A rendszer éjszaka és hétvégén is működni fog. Az összegek néhány másodpercen belül átérnek a célszámlára, akkor is, ha bankok közötti pénzmozgásról van szó

- mondta az InfoRádióban Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke.

Az azonnali átutalással a készpénzforgalom csökkenésére is számítanak, hiszen a készpénz azonnaliságának előnye elveszik. A szakember rámutatott: eddig például egy lakásvásárlás foglalóját készpénzben fizették a gyorsaság kedvéért, de ezt most akár egy szombat esti átutalás is lehet, és az összeg másodpercek alatt megjelenik majd a célszámlán.

Kivezetnék a tranzakciós illetéket

A készpénzállomány hatékony csökkentéséhez a Magyar Bankszövetség szerint ki kellene vezetni a tranzakciós illetéket. Ennek teljes mértéke a Bankszövetség tájékoztatása szerint 226 milliárd forint évente, ebből a lakosságra eső rész 50-60 milliárd forint.

"Leginkább az elektronikus lakossági műveletek tranzakciós illetéke problémás az azonnali fizetési rendszer szempontjából, ez 10 milliárd forintot jelent" - emelte ki Becsei András, hozzátéve: ahhoz, hogy sikeres legyen a rendszer, legalább ezt az illetéket el kellene törölni.

A készpénzállomány további csökkentésére, a gazdaság fehérítésére egy külön programot dolgozott ki a Bankszövetség, ezzel 400-500 milliárd forinttal magasabb költségvetési bevétel lenne elérhető. Úgy érvelnek, hogy a gazdaság fehéredéséből származó bevétel jóval meghaladná az elektronikus lakossági átutalások tranzakciósadó-mentességéből fakadó kiesést.

Kihívások a bankszektor előtt

Rengeteg program van, amit a bankszövetség, a jegybank és a kormány közösen elindított, és ami 2020-ban ér finomhangolási szakaszba, de mégis a legnagyobb kihívást az jelenti majd a pénzintézeteknek, hogy az esetleg valamilyen mértékben lassuló gazdasági növekedés milyen kihatással lesz majd a portfólióminőségre, illetve a hitelezés további növekedésére - mondta az InfoRádiónak a Magyar Bankszövetség alelnöke. Jelasity Radován a bankszektor működési kereteinek további normalizálódását várja 2020-ra. Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója szerinte valószínűleg a kockázati költségek jelentősebbek lesznek, főleg ahhoz képest, ahol az ágazat 2018-2019-ben tartott.

A bankoknak sokkal jobban oda kell majd figyelniük a hatékonyságra, még inkább a költségnövekedésre. A befektetéseken sokat spórolni valószínűleg nem lehet a fintech cégek jelentős nyomása miatt - tette hozzá. Kihívást jelent majd a marzsnyomás, és a pénzintézetek nagyon örülnének egy (jegybanki alap)kamatszint növekedésnek, ami jelentős mértékben növelné a bevételeiket.

"De szerintem erre még rövid távon, pár hónapon belül nem számíthatunk" - jegyezte meg Jelasity Radován.

Szintén az idei év kihívásai között említette, hogy a digitalizáció terén jelentős előrelépéseket kellene tennie az ágazatnak ahhoz, hogy a pénzügyi téren e tekintetben élen járó országok közé kerülhessünk.

A Bankszövetség 22 pontos programjához összeállították a pénzügyi tárca segítségével azokat a munkacsoportokat, amelyek remélhetőleg még az idén végigtárgyalják a digitalizációs előrelépéshez szükséges intézkedések többségét. Reméli azt is, hogy sikerül konkrét lépéseket tenni azért, amit a bankok egyébként is szeretnének: vagyis hogy termékeiket, szolgáltatásaikat még gyorsabban, még hatékonyabban, még egyszerűbben, még fogyasztóbarátabb módon kínálni az ügyfeleknek, hogy ne kelljen mindenképpen egy külföldi fintech cég megoldásait igénybe venni azért, hogy az ember legmodernebb szolgáltatást megkapja.