Az utóbbi években nagyon elburjánzott a katás foglalkoztatás. Miután egy nagyon kedvező, egyszerű adminisztrációjú adónemről van szó, nem csoda, hogy a 3-400 ezret is elérheti a katás jogviszonyban álló magánszemélyek száma – ismertette Horváth Zoltán adótanácsadó az InfoRádiónak.

A 2012-ben bevezetett kata alapvetően egy egyéni vállalkozó magánszemély számára jelenthet nagyon jutányos megoldást, főként 12 millió forint alatti jövedelem esetén, hiszen a jövedelemkorlát alatt, főállású kisadózó esetében egy

50 ezer forintos havi átalányfizetéssel ki lehet váltani az összes foglakoztatáshoz kapcsolódó közterhet, valamint még áfát sem kell fizetni.

A kata egyik hátulütője a magánszemély oldaláról nézve – hívta föl a figyelmet a szakember –, hogy ugyan egyszerű az adminisztrációja, de mindemellett a társadalombiztosítási ellátási alap mértéke jóval alacsonyabb, mint például egy munkaviszonyos dolgozó esetében. Hacsak nem kiemelten katázik az illető, 50 ezer helyett 75 ezer forint havi átalányt fizetve.

A katásokra irányult a figyelem az év végén is, hiszen ezt a nagyon kedvező adónemet nagyon széles körben, gyakorlatilag

burkolt foglalkoztatásra is szeretik használni.

Emiatt fokozott ellenőrzési kitettséget jelentett be a Pénzügyminisztérium az érintettekre nézve, mind a munkaviszony elemeinek vizsgálatára, mind pedig a többes jogviszonyoknak a vizsgálatára, hiszen gyakran előfordul, hogy valaki például egy Bt.-ben kültagként katázik, valamint ezt teszi egyéni vállalkozóként is – magyarázta az RSM adótanácsadója.

A szakértő meglátása szerint az adóellenőrzések alapvetően arra fognak irányulni, hogy a kata-törvényben foglalt feltételek ténylegesen is megvalósulnak-e. Így az érintetteknek mindenek előtt arra kell figyelniük, hogy az elsődleges számviteli bizonylatokon – számlák, szerződések – túlmenően minden további dokumentáció is alátámassza azt, hogy

ők saját eszközeikkel dolgoznak, a saját székhelyükön, és a megrendelőjüknek nincs olyan szeléskörű utasítási jogköre, mint adott esetben egy munkáltatónak van.

Horváth Zoltán végezetül megjegyezte: amennyiben valakiről kiderül, hogy burkoltan foglalkoztatják, és az adóhatóság átminősíti a jogviszonyt munkaviszonnyá, az elsősorban a munkáltató „sara lesz”, hiszen a közterhek, amiket kivált a kata, elsősorban a munkáltatói oldalon jelentkeznek.

Azzal lehet számolni, hogy az szja-t a katás terhére fogják megállapítani, de a többi járulékot és az ennek elmulasztásából fakadó bírságokat is a munkáltatónak kell vállalnia majd.

Az adóeljárási szabályozás miatt a szankciók, tehát az adóbírság és a késedelmi pótlék megállapítása is a munkáltatói oldalra fog kerülni.

A teljes beszélgetést meghallgathatják az Adóinfó magazin december 23-i adásának második részében, ide kattintva.