Az évet és politikai szezont februárban a miniszterelnök hagyományos évértékelője nyitotta meg. Orbán Viktor a budapesti Várkert Bazárban tartott beszédében hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be. Az akciótervben megfogalmazott bejelentések többségét még nyáron elindította a kormány, de van olyan intézkedés is – így a négy vagy annál több gyermeket szülő, illetve nevelő anyák szja-menetessége – amely csak 2020 január elsejétől lép életbe. A piacot is megmozgató nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye és a babaváró hitel nyár közepétől, július elsejétől vált elérhetővé az érintetteknek.

Szintén februárban jött a bejelentés: a Miniszterelnöki Kabinetiroda közölte, hogy Orbán Viktor kormányfő ismét Matolcsy Györgyöt javasoja a Magyar Nemzeti Bank élére. Újabb, hatéves jegybankelnöki ciklusát március elején kezdte meg.

Február végén ismét a Magyar Nemzeti Bankra irányult a figyelem. A jegybank 330 pontból álló versenyképességi programot hirdetett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Matolcsy György azt mondta, hogy a 2013 és 2018 között végrehajtott, példátlanul sikeres növekedési fordulat után 2019 és 2030 között már a felzárkózást kell a középpontba helyezni, ehhez van szükség a versenyképességi fordulatra.

Az év folyamán sorra érkeztek a kedvező makrogazdasági adatok, miközben lassult a globális konjunktúra, az Egyesült Államok és Kína között kiéleződött a kereskedelmi konfliktus, a brexit árnyékában és az ezzel járó bizonytalansági tényezők mellett rossz adatokat produkált a legtöbb európai uniós gazdaság, és az is kérdés volt, hogy technikai recesszióba süllyed-e Németország.

A magyar gazdaság, és ezen belül is az ipar teljesítménye ugyanakkor elszakadt a hozzá ezer szállal kötődő német ipari és GDP-adattól. Madár István, a Portfolio vezető elemzője a második negyedéves, a várakozásokat meghaladó magyar GDP-adatra reagálva azt mondta, továbbra is az a fő kérdés, hogy a magyar gazdaság a következő negyedévekben a kedvezőtlen külső konjunktúra miatt milyen tempóban fog lassulni.

A július 1-jei indulás után 10 nappal már ezer kérelem érkezett be a babaváró hitelre, amely maximum 10 millió forintos hitelösszeget kínál akár 20 éves futamidővel. Szabadon felhasználható, akár hitelkiváltására is. Kamatmentes, ha az igényléstől számított 5 éven belül gyermek születik. A törlesztőrészlet havonta maximum 50 ezer forint. Csak házaspárok igényelhetik, a feleségnek 18 és 40 év közöttinek kell lennie, és három év folyamatos tb-jogviszonyt felmutatnia legalább az egyik félnek.

A babaváró is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen bővült a lakossági hitelezés, ez már 2019 harmadik negyedévében markánsan megmutatkozott a jegybank december elején publikált pénzügyi stabilitási jelentése szerint. A Magyar Nemzeti Bank szerint a kölcsönt javarészt a jól kereső családok veszik fel.

A hitelezés bővülése mellett folyatódott a fogyasztás bővülése, a statisztikai adatközlések szerint pedig 2019-ben összességében jól teljesített a hazai ipar, bővültek a beruházások, és az Európai Unió átlagát továbbra is meghaladta a magyar gazdaság növekedése. Varga Mihály pénzügyminiszter november közepén a harmadik negyedéves GDP-adatokra reagálva azt mondta, hogy a magyar gazdaság egészséges szerkezetével magyarázható, hogy újra kiemelkedő mértékben nőtt európai összevetésben is a bruttó hazai termék.

A pénzügyminiszter bejelentette: 2020 elején újabb gazdaságvédelmi akciótervről tárgyalhat a kormány annak érdekében, hogy a magyar gazdaság növekedése a következő években is meghaladja az uniós átlagot legalább két százalékponttal.

Az államadósság szerkezetén kívánt változtatni a kormány és az Államadósság Kezelő Központ a szintén nyár közepén piacra dobott szuperkötvénnyel. A Magyar Állampapír Plusz július elsejétől érhető el, november eleje óta pedig nyomtatott változata a Magyar Posta kijelölt kirendeltségein is megvásárolható.

A 2019-es évet két adócsomag is meghatározta, egy nyáron, egy pedig ősszel. A július 23-án kihirdetett adócsomag szerint 2020. január 1-jétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó mértéke 13 százalékról 12-re csökken. 5 százalékos áfakulcs alá tartozik a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. A reklámadó mértéke 2022. december 31-ig nulla százalék. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint, napi összege 257 forint 2020. január 1-jétől.

Az őszi adócsomag egyik eleme az a járulékösszevonás, amelyet követően 2020. július 1-jétől egykulcsos, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék lép a nyugdíj-, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási, valamint munkaerő-piaci járulék helyébe.

2020. július 1-je fontos dátum lesz az online számlázásban: eltörölték a 100 ezer forintos jelentési értékhatárt. Így az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni, függetlenül az áfa összegétől. Ezáltal olyan adózók is bekerülnek a kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát. Az intézkedés célja a gazdaság kifehérítése az az adóadminisztráció egyszerűsítése.

Egy már korábban megkezdett lejtmenet után november végén újabb történelmi mélypontra esett a forint árfolyama. November 26-án 1 euróért 337 forint 24 fillért kellett adni. Decemberre ugyanakkor ismét 330 körüli szintre erősödött vissza a forint.

2019-ben tovább szárnyalt a lakáspiac. A tranzakciószám alakulását befolyásolta az is, hogy jövő év elejétől emelkedik az új lakások áfaszintje, ugyanakkor azok, akik a falusi csokból építkeznek, január elsejétől 5 millió forintig áfa-visszatérítést is kérhetnek.

Az év harmadik negyedéve trendfordulót hozott az ingatlanpiacon: Budapesten és a nagyvárosokban csökkent a forgalom, a községekben ugyanakkor növekedett, amit több kormányzati intézkedés is ösztönzött.