eur:
407.75
usd:
386.05
bux:
77123.76
2024. november 13. szerda Szilvia
Dolgozó a Continental Automotive Kft. budapesti gyárában 2019. október 7-én. Az idén 30 éves, gépjárműalkatrészeket gyártó üzem kétezer embert foglalkoztat.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Minden innovációba fektetett állami forint négy másikat hoz a piacról

A 2010-esnél is nyitottabb, de sokkal kevésbé sérülékeny gazdasági szerkezetre törekszik a magyar kormány, mint arról az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az InfoRádióban beszélt. György László szerint minden egyes állami forint, amit innovációba, kutatás-fejlesztésbe fektetnek, négy másikat hoz a piacról.

A magyar kormány patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikát folytat – jelentette ki az InfoRádió Aréna című műsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt kilenc évben sikeresen meg tudta őrizni nyitottságát, miközben sebezhetőségét is minimalizálta.

"Hogy miben is áll a magyar gazdaságstratégia? Az egyik, hogy patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika; patrióta abban az értelemben, hogy azokat segíti, akik hozzájárulnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődéséhez, a bérből és fizetésből élő, gyermeket vállaló családokat, azokat a vállalatokat, amelyek külföldről újfajta tudást, technológiát hoznak Magyarországra, illetve azokat a munkáltatókat, akik a magyarok nagy részének munkát adnak. Pragmatikus abban az értelemben, hogy megnéztük, mit sugallnak az elméletek, megnéztük, mi volt a kiindulási alap 2010-ben, a globális kontextusts folyamatosan monitorozzuk, és ehhez igazítjuk a stratégiánkat."

A nyitottságot erénynek nevezte, de olyan erénynek, amely sebezhetőséggel is jár – nemcsak a gazdaságban, hanem az emberi kapcsolatokban is.

"A magyar gazdaság 2010-ben a világ egyik legnyitottabb gazdasága volt a GDP-arányos kereskedelem mértéke tekintetében.

Az volt a célunk az elmúlt 9 évben, hogy ezt a nyitottságot fenntartsuk, sőt lehetőség szerint még növeljük is

úgy, hogy a sebezhetőségünket minimalizáljuk. A Magyar Nemzeti Banknak 2013 és a Pénzügyminisztériumnak 2010 után óriási szerepe lett abban, hogy ez a sebezhetőség jelentősen csökkent. A külső tartozásállományunk megfeleződött, a költségvetésben pedig sikerült az elmúlt nyolc évben azt teljesítenünk, hogy a bűvös maastrichti konvergenciakövetelményen, a 3 százalékon belül voltunk."

György László érdekes tendenciának nevezte, hogy az utóbbi időben a német gazdaság hanyatlása nem rántotta magával a magyar gazdaságot.

"Most azt látjuk, hogy a német ipar ebben az évben eddig 5-6 százalékkal zsugorodott, a magyar ipar 6 százalékkal bővült.

Ez azt jelenti a mi értelmezésünkben, hogy a politikai és a pénzügyi stabilitásnak, a viszonylag jó infrastrukturális helyzetnek és innovációs környezetnek köszönhetően talált magának telephelyet a BMW Debrecenben két évvel azután, hogy ott járműipari képzés indult."

Ennek köszönhetően szerinte most sikerül Magyarországra vonzani olyan nagyobb hozzáadott értéket igénylő beruházásokat, amelyeket korábban nem sikerült.

Épp a versenyképességi intézkedések között kiemelten említette az egyetemek köré épülő innovációs környezetet.

"Összpontosítjuk kutatás-fejlesztési és innovációs képességeinket, és többet költünk az innovációra. 2020-ban negyedével többet. Minden egy, állam által elköltött forint négy forint további befektetést generál a piaci szereplők részéről."

A gazdaságstratégiáért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kormány hisz a mikro-, kis- és közepes vállalkozások megerősítését szolgáló programjaiban is.

"Azt látjuk, hogy

a munkaerőpiac feszessé válása kikényszeríti a vállalkozásokból azt, hogy hatékonyabban, termelékenyebben működjenek.

Modern mintagyár, mintaüzem és mintaműhely programjainkkal minden vállalatméret számára szeretnénk gyakorlati megoldásokat bemutatni, mi az, amivel ők tudják növelni a termelékenységüket."

A 2030-ig szóló kkv-fejlesztési stratégia legfontosabb eleme, hogy a szektor hozzájusson a XXI. század követelményeihez való alkalmazkodás képességéhez.

"Míg a világban van 600 nagy multicég, amely a világexport 80 százalékát adja, közvetlen hozzáférése van a piacokhoz, rengeteg pénze van, ebből le tudja követni a technológiai változásokat, ezért fejlett és hatékony, addig a legkisebbeknek nincs erre lehetőségük. Az egyik legfontosabb kérdés tehát az, hogy hozzá tudnak-e a kkv-k is jutni ahhoz a tudáshoz, ami segít nekik megérteni a XXI. századot és segít alkalmazkodni, felvenni a versenyt a nagyvállalatokkal.

Az elmúlt nyolc évben az EU-n belül a magyar kkv-k termelékenysége nőtt a legjobban, mintegy 30 százalékkal",

tehát szerinte mára a visegrádi országokkal szembeni termelékenységbeli lemaradásunkat ledolgoztuk.

A teljes interjút alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az NNGYK az allergének menzai kitiltásáról: ez nem csak a gyerekeket érinti

Az NNGYK az allergének menzai kitiltásáról: ez nem csak a gyerekeket érinti

A dió, a földimogyoró és a szezámmag is az anafilaxiás allergia fellépésének kiindulópontja lehet, ezért tűnnek el ezek az alapanyagok februártól a menzákról – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Táplálkozástudományi Főosztályának vezetője. Zentai Andrea hozzátette: a módosított jogszabály nemcsak a gyermekeket érinti, hanem mindenkit, akire vonatkozik a közétkeztetési rendelet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×