A zsarolóvírus, azaz az adatok vagy az eszközök pénzköveteléssel kísért titkosítása vagy zárolása egy tartós kiberfenyegetés, amely a magánszemélyeket és a különféle méretű szervezeteket egyaránt érinti világszerte. A biztonsági megoldások zöme észleli a jól ismert verziókat és a már ismert támadási vektorokat.

A kifinomult módszerek azonban - mint például a Windows egy nemrégiben felfedezett nulladik-napi sérülékenységét (CVE-2018-8453) kiaknázva jogosultságokat eszkaláló Sodin által alkalmazott eljárás -

képesek lehetnek arra, hogy egy ideig ne keltsenek gyanút

- írja a Portfolio a Kaspersky közleményére hivatkozva.

A Sodin zsarolóvírus legtöbb célpontja az ázsiai térségben volt: a támadások 17,6%-át Tajvanon, 9,8%-át Hongkongban, 8,8%-át pedig a Koreai Köztársaságban észlelték. Azonban Európában, Észak-Amerikában és Latin-Amerikában is figyeltek meg támadásokat. A fertőzött számítógépeken hagyott zsarolóvírus-üzenetben 2500 USD értékű bitcoint követelnek minden áldozattól.

Bár a zsarolóvírus a rosszindulatú programok igen népszerű típusa, mégsem gyakori, hogy ilyen kidolgozott és kifinomult verzióval találkozzunk:

nem általános gyakorlat, hogy a titkosító vírusok a CPU-architecktúrát kihasználva észrevétlenek maradnak. A Sodin titkosító vírust használó támadások számában véleményünk szerint növekedés várható, mivel egy ilyen típusú rosszindulatú program létrehozásához jelentős mennyiségű erőforrás szükséges. Ezért azok, akik befektettek a program fejlesztésébe, nyilvánvalóan azt várják, hogy befektetésük busásan megtérüljön - mondta a Kaspersky biztonsági kutatója.